Kezdek egy kis vonzalmat érezni saját nevelt lányom iránt. Tudom, hogy nem egészséges, nem is kezdeményeznék semmit, de hogy legyek ura a helyzetnek?

Átesett ezen az én párom is, kicsit gondolkozott és átrendezte az agyát. Most jobban szertejük egymást, mint eddig.Én észrevettem, és igyekeztem a figyelmét lekötni.Tényleg elhanyagoltam a sok gond miatt.

Megújítottuk a szexet is és jobb, mint bármikor azóta. Nagyon hálás érte.Csak egy kis fuvallatnyi gondolat volt, nem mondta ki, csak éreztem. Mindketten tudjuk, hogy tudja, hogy tudom. Egy kis mosoly bennem ez csak utólag. Örülök, hogy ilyen komoly ember, s hozzám fordult segítségért. Nem szóban, csak tekintettel, enyhe célzással. Most nagyobb a szerelem köztünk, mint az elején.

A lányom nem tudatosította magában, csak a haverkodást eltúlozta, és nagyon szép lett mára tényleg.Nehéz együtt élni egy nagylánnyal, elhiszem. Enyém is itt bugyiban jár, meg ilyenek(énis) vak aki nem látja, milyen szép.

De ha valaki a lányommal kezdene aki velem járt, tudod miért utálnám meg legjobban: Mert ilyet tett a gyerekemmel. Ilyen helyzetbe hozta, hogy az anyjával elrontsa a kapcsolatát. Soha nem bocsájtanám meg.

Ha csak elméletben lenne is valami.

Ha úgy érzitek a lánykával, hogy ti egymásnak vagytok teremtve, akkor hajrá, ne hallgass itt az okoskodókra, miért élnéd le az életed olyannal, akivel nincs értelme? Mint mondottad, az anyukával már nem túl jó a kpcsolatod.

Nem is értem a többiek idióta tanácsait, ne hallgass rájuk.