Papucsot csináltam belőle, eltűnt a szenvedély?

"Amit főztél, edd is meg." Komolyan nem értem a nőket, pedig én is az vagyok...

szerintem akkor beszéld meg vele azt,hogy maradjon olyan amilyen (hiszen akit szeretünk azt elfogadjuk olyannak amilyen),viszont,kicsit "engedje rövidebbre a pórázt", tehát kicsit hagyjon szabadabban,mert "megfulladsz" a túlzott szerelemtől.. Néha menj el a barátnőiddel, vagy vásárolgass, mondd meg neki,hogy vegye fel a kapcsolatot a barátaival és néha kicsit menjen el ő is, nyugodtan,mert szeretnél mondjuk ellazulni. És akkor te otthonlehetsz egyedül , vehetsz relaxáló fürdőt, ilyesmi, és pl amig elmegy addig teleszórhatod rózsaszirmokkal a lakást,és gyujthatnál gyertyákat, rakj be vmi hangulatos zenét. Ha esetleg tudod,hogy mikorra ér haza (és mondjuk nem vagy ráhangolodva a szeretkezésre) ,akkor előtte probáld meg felizgatni magadat, hogy mikor hazaér akkor "rávethesd" magadat.. ha ez nem dobja fel a szexuális életeteket, akkor te már tuti ,hogy nem vagy szerelmes..

Nem lesz senki papucs. A papucs eleve az, a férfit meg nem tudod azzá tenni. Ilyen egyszerű.

Nem tudom miért kellett átalakítanod olyanná, akit nem szeretsz később. Azt érdemelnéd, hogy elhagyjon egy másik nő miatt. Komolyan szánalmas vagy. Jöjj össze a kollégáddal, alakítgasd át őt is, aztán dobd a pi...ba! Az ilyen nők miatt szenvednek a pasik, pedig én is nő vagyok!

Tartsatok szünetet. Költözzetek külön, úgy kiderül, hogy hiányzik-e a másik annyira, hogy az már fáj, vagy simán zajlik tovább az élet a másik nélkül. Ebben az a rizikó, hogy a párod, aki eddig ragaszkodott hozzád, szóval ő is juthat arra a következtetésre, hogy "szebb a világ egyedül".

Mindenekelőtt magadat változtasd meg! Tanuld meg tisztelni a másik ember egyéniségét. Húzd vissza az erősza-csápokat, kérjél bocsánatot a paucsodtól, és mondd neki, hogy meneküljön tőled, talán még nem késő.