Mi kell egy jo hazassaghoz? Mindket felnek szerelmesnek kell lenniuk egymasba? En nem vagyok szerelmes a paromba, de szeretem mint embert, jol kijovunk, minden jo, csakhogy nem vagyok hu de szerelmes bele

Szerintem a jó házasságnak nem alapfeltétele a szerelem. Sőt a szerelmi házasságok gyakrabban végződnek rosszul, mint a hideg fejjel, megfontoltan kötöttek.

Ha ő elfogadja, hogy így érzel, akkor semmi gond nincs.

Ehhez először definiálni kéne, mi az a szerelem.

Ha nem vagy szerelmes, az azért veszélyes, mert bármikor lehetsz. Csak bekattan az ember, és akkor borul a házasság.

Plusz képzeld magad a leendő férjed helyébe: te akarnál olyan valakivel élni, aki nem szerelmes beléd? Én nem.

Értem én, hogy elmúlik a szerelem idővel (állítólag...), de ha már eleve nincs, akkor szerintem érdemesebb esélyt adni magadnak és a párodnak is - mással.

közös értékrend,közös tervek,közös célok. h tőle megkapd,ami neked fontos. ebben nem tud senki tanácsot adni csak te érezheted,jó ez ez neked.

ahogy mondani szokták: nem az a lényeg,hogy egymásra nézzetek,hanem h ugyanabba az irányba. 3 év után nem mindenki hú de szerelmes. én spec igen, 6 év után is de sztem én vagyok a kissebség. de ezzel nincs is baj.

a házasság egy szövetség,aminek nem elég ha szerelem az alapja. ha az is van,az a hab a tortán

És voltál "hű de szerelmes"? Mert ha igen, szerintem akkor még jó. Mi kicsit több éve vagyunk együtt, a rózsaszín köd régen lecsengett, most már racionálisabban látom a kapcsolatunkat, de még mindig ő az egyetlen, akit megtűrök/elviselek/akarom hogy velem legyen :)

ha elveszítenéd ordítanál a fájdalomtól? Mert én igen, annak ellenére h "nem vagyok szerelmes". Ha te is így érzed akkor szerintem jól álltok :)

Ugyanigy érzek:(

21/L

Most akkor lássuk csak tisztán: "En nem vagyok szerelmes a paromba" VAGY "nem vagyok hu de szerelmes bele", mert a kettő nem egy is ugyan az.

Most akkor szerelmes vagy bele, csak nem olyan hú de nagyon, vagy egyáltalán nem érzel iránta szerelmet, csak szimplán szereted, mint legjobb havert, akivel jókat hülyültök?

Szerintem amúgy az a jó ha egy jó barátság alakul át szerelemmé. De a 3 év alatt ennek már be kellett volna következnie, ha valóban ő az igazi. Ha csak mint barátot szereted, ne kösd vele össze az életedet, semmiképpen se. Sőt lehet jobb, ha nem is csapod be tovább őt sem.

Ha pedig szerelmes vagy bele, de nem olyan hú de nagyon, attól éppen lehet még belőle szép, tartós házasság is.

Egy-két kérdés, amit tőlem egy ismerősöm kérdezett: El tudod képzelni nélküle az életedet? Ha ne adj' Isten veled történne valami, és ő nevelné fel egyedül a gyerekeiteket, lenne valami ellenvetésed? Hisz ez esetben min. gondolkodásmódban nagyon hasonlítanának őrá.