Hogy állíthatnám le anyámat a témáról?
Egyetemista vagyok, sajnis hónapok óta keresek munkát, de egyszerűen nem találok. Vas megyében élek, végzettségem még nincs, ahogy sok tapasztalatom sem, így sehova nem kellek, mivel a diákmunkák nagy részéhez valamilyen végzettség kell (felszolgálói, informatikai, kereskedelmi stb). Anyám viszont nem áll le, minden nap éjjel-nappal már azért csesztet, hogy mikor megyek már el dolgozni, hogy egy lusta dög vagyok, és szerinte nekem büdös a munka. De nem érti meg, hogy már vagy 20 munkára beadtam a jelentkezésem, de sehova sem vettek fel. Még ő is próbálkozott ismerősöknél, de ott meg nem indul diákmunka a nyárra. Nem érti meg, hogy máshol is ugyanez megy, nagyon kevés az állás és sok a diák. Tényleg próbálkozom és szeretnék dolgozni, hogy ne anyámék fizessék a dolgaim, de ha egyszerűen nem vesznek fel, nem tudok mit tenni, én mindent megpróbálok. Anyám viszont nem bírja felfogni és már teljesen kikészít, emiatt vagyok görcsben egész nap. A barátommal el akarunk nézni valahova 2 napra a nyáron, nem akarok egész nyáron itthon ülni, mivel az Isten háta mögött élünk egy kis faluban, de azért is csak magyaráz anyám, hogy "csak azon vagy képes törni a fejed, hogy nyaralgass az én pénzemen, de dolgozni már dög vagy!" és társai... Hozzátenném, el tudnak tartani, nem is ezen van a hangsúly, nem vagyunk szegények, csak anyám mindig is sajnálta ránk... és szeretné, ha nem az ő pénzét költeném. Ez oké is, 19 éves vagyok, de miért kell az idegeimre menni minden nap? Tényleg gyomorgörcsöm van már emiatt.
Hogy állíthatnám le? Próbáltam már ezerszer, szépen, normálisan, de nem bírja felfogni, ilyenkor csak kizavar a szobából, hogy őt nem érdekli. Ja, és ő már 20 éve nem dolgozik.
Komolyan mondom,hogy eddig csupán egy válaszoló,a kedves utolsó két 74%-os látja át tisztán a helyzetet.
Én nem akarok a Tescoban kasszázni,mert ott valamit is csinálni kell(jah és nem vonnak le,mert azt a törvény tiltja),nem megyek a mekibe,mert ott valamit is csinálni kell.
Érdekes....
Én itthon folyamatosan segítettem,és sosem zavartak el dolgozni,hogy tejeljek,mert az ő pénzükön élek,de én mégis felértem ésszel,hogy el kell mennem,sőt én magamtól adtam haza pénzt is belőle.Igaz én képes voltam beülni a tescoban kasszázni,de ez amúgy egy iszonyatosan kemény dolog,amitől eltörik az ember keze,így ajánlott kerülni,akárcsak bármilyen munkafolyamatot!
Az iskola végeztével munkanélküli voltam 1 évig,de segítettem ott ahol csak tudtam,nem anyámékat szidtam,hogy nem fizetnek mindent nekem.Próbáltam elvállalni ezt-azt pénzért(ekkor már nem voltam diák),majd azt hazaadtam teljes egészében.Természetesen eddig folyamatosan segítettem nekik.És nem is kaptam szekálást.......
Egy év után elkerültem dolgozni,fizetek haza egy kisebb összeget(megállapodás szerinti),és ahogy letelik a hét még segítek is itthon nekik,és még csak nem is erőltetem meg magam(na jó igen,de ők is,ráadásul idősebbek is).
Szóval,nem akarásnak nyögés a vége kedves kérdező.
Nagy tágra nyílt szemekkel, sugárzó arccal, fülig érő mosollyal arcodon, hatalmas lelkesedéssel közöld anyukáddal, hogy végre sikerült egy jó fizető, kifejezetten tizenkilenc, húsz éves lányoknak való munkát találnod a neten, már fel is vettek az elküldött vebkamerás képeid alapján, holnapután már indulsz is. Könnyű, tiszta munka, egy fényes rúdon kell egész éjszaka vonaglani egy szál, bugyinak alig nevezhető ruhadarabban. Ráadásul, még ezt is ők adják. Piára sem kell költened, ezt állják azok a szimpatikus, rokonszenves fiatalemberek, akikkel egy kis hangulatos, rózsaszínű szobácskában kell khmm, khmm, beszélgetni.
Aztán meglátjuk, mit szól a mama...
20.17-es vagyok. Ha így lenne, akkor állíthatom, hogy édesanyád nem szeret téged. Lehet, hogy sohasem szeretett. Ha ebben, csak részben is egyetértesz velem, akkor érdemes volna gondolkodnod azon, vajon mi az oka, mi vezethetett ide. Majdnem mindent visszájára lehet fordítani, a szeretet alapvető szükséglete a normális emberi léleknek, a nyugvó érzelmeket lángra lehet lobbantani. Van ennek a történetnek egy szinte elhallgatott szereplője, apukád. Ő mindkettőtöket jól ismeri, külső szemlélőként jobban láthatja a kettőtök közötti konfliktus lehetséges okait, adódóan közelebb is hozhatna benneteket, oldhatná a feszültséget.
Én egyébként másra gyanakszom. Anyukád sajnos irigy. Irigy a fiatalságodra, a szabadságodra, a párkapcsolatodra, az előtted álló lehetőségekre, mindenre, ami neki már nem adatik, vagy adathatott meg. Végre talált egy támadási felületet rajtad, és most ezen éli ki magát. Nem te vagy a vesztes, hanem ő !
43/ffi voltam.
Ezekben sincs perpill álláshirdetés, csak régebben volt, de suli mellett nem vállaltam el. Nem is nagyon lett volna időm. Szóval ezekről inkább csak véleményformálás volt. :)
Egyébként, kedves 20:17-es, lehet abban valami, amit írtál. :( De minden nap felhozza, ma is elkezdi, szószerint: "jó lenne ha nekiállnál már dolgozni... nehogy azt gondold ám, hogy végfekszed itthon a nyarat! felejtsd is el!"... egy szerető szülő így beszél a lányával? :/ Néha már kinyílik a bicska a kezemben a stílusa miatt, nagyon bunkó!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!