21 évesen hogyan tovább egyedül? Még nem voltam ilyen helyzetben és félek!

21 vagyok, nő, nemsokára közös megegyezéssel lesz vége egy 4 éves kapcsolatomnak. rettentően félek.

17 voltam, mikor összejöttünk, ő 20. előtte én voltam a rút kiskacsa, soha fiú úgy szóba sem állt vele, ő meg jött, okos, jóképű és én kellettem neki. fél év járás után már együtt laktunk, bár csak véletlenül. akkoriban váltak el anyáék és anyám egyedül mindenre képtelen, így a párom segített mindenben, ő volt a férfi, mindent elintézett(2 öcsém is van), ezért odaköltözött hozzánk. minden szabadidőnkben együtt voltunk.

aztán jött az egyetem, más város. anyukám is párra talált, így most már külön élünk. mégis az elmúlt 4 évben a párom alappillére lett a családunknak. közös barátok, együtt járunk minden cslaádi programra, szeretik, elfogadják, engem is az ő családja. csakhát szépen lassan tönkrement köztünk minden és eljutottunk oda, hogy külön kell folytatni.

de én azt sem tudom mihez kezdjek. ő mindenben mindenhol segített és most egyedül maradok. szinte gyerekként kerültem bele ebbe a kapcsolatba és bár mindig önálló voltam most mégis elveszett vagyok. voltak idők, hogy csak ő volt nekem és a gondolat, hogy egyedül kell lefeküdni aludni, az borzasztó. az érzés, hogy kihez bújok oda, ha sírni kell vagy bármi. de együtt sem jó, régóta nincs testi kapcsolat, sokat veszekszünk, tovább kell lépnünk.

hálistennek a barátaimmal élünk, ők maradnak és valahogy tartanak, de hogy lehet túlélni? egyetemre járok(orvosi), melette magamnak kell majd pénzt keresni(eddig a párom fizetéséből éltünk), egyedül kell mindent túlélni.

érezted már úgy egy kapcsolat után, hogy vége a világnak? hogy nagyon egyedül maradsz és azt sem tudod hová nyúlj? mit tettél? mi segített?

köszönöm