Ki mit tenne ebben a helyzetben? Hogyan adjam a párom tudtára a nem tetszésemet? Jár a gyomromban az ideg! Normális hogy egy családos apa egyedül menjen haza?
A sztori annyi hogy a párom elég szegény körülmények közül jött. Nincs a házukban víz,fürdőszoba,wc. Engem ez soha nem érdekelt,mert akkor nem lennék vele már 5éve. Több mint 3éve együtt élünk,300kmre otthonról. Egy megyébe laktunk,de külön városba. Eleinte 2havonta hazajártunk,akkor sokkal jobban álltunk anyagilag,és gyerekünk sem volt. Már akkor állandóan kifogásokkal állt elő hogy én ne menjek náluk. Mást hazudott az anyjának,és mást nekem. Először elmentünk nálunk,onnét ő egyedül haza ment,az egyik haverja jött érte. Otthon azt mondta hogy én nem akarok menni,meg sok a dolgom,nekem meg azt mondta minek megyek úgy sem tudok ott mit csinálni. Meg nem is szeret otthon lenni,és az az igazság hogy akárhányszor beszéltünk telefonon soha nem volt otthon mindég valamelyik haverjánál ült. Nem vagyok rá féltékeny,és nem is voltam csak rohadt rosszul esik,tudom hogy nem csal meg és nem csinál semmit. Nem ez a lényeg hanem az hogy soha nem akarta hogy náluk legyek. Pedig én elfogadtam hogy hol lakik,csak ha én ott lettem volna nem tudott volna az idióta haverjaival szórakozni úgy ahogy ő szeretne.
Most több mint 1év után újra hazamegyünk,sajnos anyagilag nem tudtuk megengedni hamarabb. Van egy 16hónapos kislányunk. Megint előjött hogy ő majd egyedül megy haza,mert én ugyan minek mennék. Meg majd meglátjuk,de ez a meglátjuk azt jelenti hogy ő már eldöntötte. Annyira rosszul esik hogy még gyerek mellett is képes ezt eljátszani! Ha ezt megteszi velem,én otthagyom!
Én megértelek...
Ülj le vele és kerek perec mond meg mit érzel, mit gondolsz hátha segít.....
Megmondom őszintén mi is így vagyunk. Amikor elmegyek a szüleimhez akkor néha jól esik egyedül elmenni. És nem azért mert e kedvesemet nem akarom vinni, hanem mert amikor egyedül elmegyek, akkor nyugodtan megtudom látogatni a haverokat. És ha ő is ott van akkor nem tudok nyugodtan kikapcsolódni mert zavar hogy ott van anyáméknál egyedül.
És ezt hálistennek néhány vita után megértette.
szerintem nálatok is ez van.
Oké. De ő úgy sem akarta hogy reggel megyek este jövök. Nem is akartam ott aludni. Felőlem lehet a haverjaival,mert amíg elment én is barátnőztem. Az esett rosszul hogy egyáltalán nem akarta hogy menjek! Otthon meg nem tudtam mit mondani,mikor mindenki kérdezte hogy miért nem megyek.
De most már gyerekünk van,és szerintem ez elég nyomós ok hogy ne csinálja!
Szerintem meg hagyd el, jobb lesz neki, ilyen hisztis egy nőszemélyt! Pontozzatok le nyugodtan, de már ne is haragudj, miféle hozzáállás ez?? Az, hogy egy család vagytok, nem jelenti azt, hogy viszlát haverok! Neked nincsenek barátaid? A környezetemben elég sok házaspár van, pici gyerekkel is, és mindenhol normális, hogy időnként az apa is, és az anya is lelép a haverokkal (akár többnapos nyaralásra is) és a másikra marad addig a gyerek.
Másrészt nyilvánvalóan szégyenli a környezetét, ezen nem tudsz változtatni, legyél akármilyen elfogadó is.
Harmadrészt: "mindig" és "megyünk hozzá/hozzájuk".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!