Mit tegyek ebben a helyzetben? Bosszantó.

Azért valami bajuk csak van veled. Gondolom nem a saját akaratukból nem keresnek. Csak műveltél valamit ami idevezetett.

Hm???

1. Nem irtad, hogy miért nem vagytok beszélö viszonyban - mert ennek sok oka lehet.

2. HA nem tartjátok a akapcsolatot, akkor nem várhatod el, hogy épppen ennyire magándolgoról értesitsenek. (Meg lehet, hogy még másnak sem mondják, csak calaki elpletykálta).

3. HA neked fontos, hogy részt vegyél az életükben meg az unokavárásban, akkor keresd meg öket, és békülj ki velük.

4. Ha viszont jogokra meg büszkeségre teszed a fö hangsúlyt, akkor fogadd el, hogy nem fogod az unokádak ismerni.

Én évek óta nem tartom a kapcsolatot az anyámmal.Nem keresem őt,nem hívom telefonon,és abszolút nem érdekel,hogy hol és miképpen éldegél.Ennek nyomos oka van,és nem azért mert dac vagy kisebb sértődés volt.Ha egy gyerek nem tartja a kapcsolatot a szüleivel,ott komoly bajok lehettek ami egy életre hatással van a gyerekre.Talán meg van az oka,hogy nem hajlandóak veled kapcsolatot kialakítani..Talán ezen kéne elgondolkodnod,és talán megérteni,hogy valamit nagyon.nagyon elrontottál a múltban ha ezt a sorsot kaptad..

Én a helyedben hagynám a fiatalokat.Én magamról tudom,hogyha az anyám csöngetne az ajtómon,és kinyitnám akkor ugyanolyan természetességgel csuknám is vissza az ajtót.

38/N

Ha ennire rossz a kapcsolat köztetek, akkor várd meg, míg megszületik a baba és küldj egy kis képeslapot meg valami babaruhát. Jelezve, h érdekel, ami velük történik.

Ahogy olvastam el kezdtelek sajnálni. De mikor a végére értem és ezt láttam "nem akarok a házuk előtt kuncsorogni, elvégre is én vagyok az idősebb, az már hogy nézne ki", akkor az jutott az eszembe, h nagymamám eltaszított mindenkit az ehhez hasonló "engem tisztelni KELL, de én nem tisztellek" viselkedésével és még neki állt feljebb, h nem szerettünk hozzá járni. Ha békülni akarsz, akkor tedd félre a büszkeséged.

engem nem az gondolkodtatott el hogy a szülei mit éreznek, hanem inkább az, hogy milyen hatással van/lesz ez a kislány lelkivilágára, mentális fejlődésére.

Gondoljatok bele: tapasztalt és profi felnőtt színészek is nyilatkozzák, hogy egy-egy szerep milyen hatással van rájuk, és mennyire megviselte őket a karakter megformálása.

Akkor egy gyerek hogy képes ezt feldolgozni???

Rémület...

Nekem is van olyan rokonom, aki megszakította a kapcsolatot az anyjával, mivel egész életében piszkálta, alázta, csőbe húzta, és mindezek után úgy gondolta, őt tisztelni és szeretni kell, mert megszülte őt.. A lány elmenekült, de sikerült új életet kezdenie, most született meg a kislánya. Teljesen megértem, hogy miért döntött így, most végre békés és kiegyensúlyozott életet élhet. Az anyja nem tudja, hogy hol lakik, és semmiféle elérhetőségét nem ismeri - bár neki azért küldtek egy táviratot, hogy unokája született. Most bánhatja a nő, hogy úgy bánt a lányával, ahogyan.. De ismét bízni már nem fog benne a lánya, sőt a saját gyermeke miatt még inkább elkerüli: nem akarja hogy ő is átélje ugyanazokat a dolgokat, mint amit neki kellett gyerekkorában.

Hogy te mit követtél ellene, nem tudom. Az is lehet, hogy a gyereked a ludas.. Mindenesetre nem az számít, hogy ki az idősebb, mert ez nem hatalmi harc, hanem rokonság. Ha úgy érzed, lehet még jó kapcsolatotok, keresd őket telefonon, és tudd meg, kíváncsiak-e rád.

De ha ennyi éven át elzárkóztak tőled, akkor túl nagy csodákat ne várj a dologtól.. Ilyet nem tesz az ember jó ok nélkül. Illendőségből meg az ember nem fog feltépni egy régi sebet, ami a háttérben lappanghat..