Normális az, ha egy anya megkérdezi a gyerekeitől, hogy "hány bőrt húztok még le rólam?! "
Röviden és tömören, mint minden nap, ma is nagyon feszült állapotban van/volt az anyukánk, amit általában rajtunk vezet le. (Hárman élünk még itthon a négyből gyerekek) Ma a legkisebb öcsém, alig 8 éves, megkérdezte, hogy "Anya, ma mi lesz a vacsora?" mire Ő magából kikelve kezdett el dobálózni sértő szavakkal, mint, hogy miért nem szúrjuk le inkább egymást a nagy késekkel, sokkal egyszerűbb lenne minden, illetve a "hány bőrt húztok még le rólam?" kérdés.
Normális, hogy így bánik velünk? Az meg a másik, hogy sokszor említi, semmire se fogjuk vinni, segédmunkások is kellenek, stb... (Én négyes, egyik öcsém kiváló, másik öcsém szintén jó tanuló, pedig még csak elsős... mind a hárman 14 év alattiak vagyunk.)
Nyilván volt ma valami munkában, ami nagyon felidegesítette. Nem rajtatok kéne levezetni, de hát ilyenkor sokszor mond, tesz olyat az ember, amit nem is gondol komolyan.
Amennyire tudtok próbáljatok neki segíteni. Pl megterítetek mikor kész a vacsora (közben ő ül, pihen), mikor mosogat valamelyikőtök megy és törölget neki. Ha van leszáradt ruha, elpakolhatjátok helyette. Apró kis házimunkák, amit már ti is simán meg tudtok csinálni. Biztosan jól fog neki esni, hogy látja van sok "kis" segítő keze.
Amúgy egyedül nevel titeket? Mert akkor meg pláne jó ötlet a "segítsünk anyának a házimunkában" program.
Durva, de sajnos nem ritka eset. Egy dolgozó nőnek iszonyatosan sok munkája van. Gondolj bele, nyolc órát dolgozik, aztán várja az otthoni műszak, a munkahelyén benn tartja a főnök túlórázni, és ha nem akar maradni, azt mondja neki, kirúgja. Akkor ott maradtok egy fillér nélkül.
Tudom, hogy a suli is nehéz, de igyekezzetek neki segíteni, amennyit tudtok. Egy anyának minimum napi 12 órás a munkaideje mindennel együtt, és hétvégén sincs pihenése. Próbáljátok meg megérteni, és ha látjátok, hogy fáradt, akkor segítsetek neki, ne a vacsorát kérdezzétek.
Nem, apuval nevel minket együtt (bár ő folyton dolgozik, alakítgatja a házat itt, ott, stb.) Próbálok segíteni, de csak a szemrehányást kapom, hogy rossz. Ha nem magára akarja vállalni a munkákat, akkor viszont mindent rám hagy, az öcséimnek meg szószerint kiny*lja a seggét, amikor nem ideges rájuk. Ha meg minden munkát magára vállal, akkor nem engedi, hogy átvegyek tőle valamit, mert "menjél csak a számítógépedhez, az a barátod" amikor a gépen csak tanulok, vagy a barátaimmal beszélgetek sulin kívül is.
Az meg a másik, hogy vagy azért ideges a sulival kapcsolatban, mert "sosincs házi, de jó nektek" vagy "aha, te persze mindig tanulsz"... nem értem :(
Már-már azt fontolgatom, hogy elszökök, vagy minimum középsuli után elköltözök (addig pedig diákmunkát végzek).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!