Örökre a családomnál ragadok?
Kisvárosi vagyok. A családomban mindenki rendesen végzi a munkáját, de nem nevezhetőek karrieristának, semmilyen szempontból, nem mernek és mertek belevágni új dolgokba soha sem. Egy jópár éve állandósultak a veszekedések a szüleim közt és én akaratom ellenére valahogy magamra vállaltam egy békebíró szerepet, mert teljesen irracionálisak és én fel tudom vázolni előttük a valóságot. Mostanában olyan érzésem van, mintha tőlem várnák el, hogy kibékítsem őket, olyan mintha én lennék az apjuk és ez már önmagában nagyon frusztrál. Úgy érzem, hogy szívesebben laknék egyedül, de nincs aki utat mutatna, olyan mintha be lennék zárva ebbe a házba és olyanokra gondolok, hogy örökre itt ragadok, mivel csak az elméleti tudásom nagy, gyakorlatban semmit sem tudok, nem tudok eligazodni, nem tudom mit hogyan csináljak és félek a jövőmtől. A baráti kapcsolataim is felszínesek, kapcsolatok terén önző vagyok, ezért inkább ki sem alakítok.
17/F
válasza:Egyetlen ismeretség sem indul barátságnak. Az nem "terem", hanem kialakul, az egy folyamat, és erőltetni sem lehet, de én nem is erre gondoltam.
"csak" arra, hogy teljesen súlytalanul haverkodnod kellene, becsatlakozni egy társaságba csak úgy, tök lazán.
Azt érzem, hogy igazad van ababn, amit a racionalitásról írtál, ami nekem annyira tetszett, de valahogy magaddal szemben is tudatosabbnak kell lenned, akármennyire 17 éves vagy. Mert ha olyan a helyzet, hogy seggbe kell rúgnod magad, meg összeszedni, és koncentrálni tudatosan arra, hogy igazi, élő emberekkel találkozz-hát azt senki nem fogja megtenni helyetted.
Írod, nem tudod, hogy kell csinálni az életet. Sehog. eg kell élni, és ami fontos, azt ugyanolyan komolyan venni, mint a lazulást. Más emberektől kapsz külső kontrollt, véleményt, jót-rosszat, ötleteket, lazulást, oldást, önbizalmat.
Egyedül nem megy és akkor sem menne, ha nem kimerítőek, hanem mintaszüleid lennének.
nem azt mondom, hogy legyél partyarc, ha nem vagy az az alkat, dehogy is... De a másik véglet ugyanolyan káros.
Elkezdeni meg a semmiből is lehet, pl egy netes fórumon. He:)
Soha többé nem leszel 17, most mondd meg, mekkora megállapítás:))))) -nemröhögni!- ;)
Ahogy 15 sem, 16 sem. :)
Ismerkedtem meg emberekkel az elmúlt években, neten is, találkoztam is velük, de az a tapasztalat, hogy ott is maradnak, mármint a gépen, szóval nem alakul ki belőle nagyobb barátság.
Pedig külsőleg is rendben vagyok, de egyszerűen nem történik semmi érdekes velem a péntekek a legnehezebbek, mehetnékem van, de nem tudom hova vagy egyáltalán miért.
Annyira ellentmondásos vagyok, hogy fogalmam sincs mihez kezdjek.
"nem azt mondom, hogy legyél partyarc, ha nem vagy az az alkat, dehogy is... De a másik véglet ugyanolyan káros. "
Az a vicces az egészben, hogy tudok az is lenni, ritkán előjön bennem és el is tűnik. De ezeket a tulajdonságokat nem lehet teljesen leírni programok hiányában, hiszen ott derülnek ki.
válasza:basszus, hívj fel egy másik valakit, osztálytársat, sulitársat, akárkit, és közöld vele, hogy pénteken mentek a krimóba bulizni.
..ahol mondjuk szintén ismerkedni kellene, a cél az, hogy legyenek haverjaid.
ismerkedni bárhol lehet, akár az utcán is, ne csináld már, hogy lúzer jegy szülötte vagy, bár azon is lehet változtatni, csak akarni kell.:)
válasza:Nehéz veled, bocs, de minden választ visszadobsz, pedig jobbnál jobbakat kaptál. Tehát a harag benned van, a negatív és sötét gondolatok benned vannak, a saját egódnak a csapdájában vagy. Nem a családodnál ragadsz, mert onnan még csak - csak eljöhetsz valahogy, de a saját egód ragacsosabban fog mindennél. Tehát ezzel kell küzdened. Talán Müller Péter "Benső mosoly", vagy OSHO: "Gyere kövess hozzád", vagy Colin Tipping : "Sorsfordító megbocsátás", vagy Eckhart Tolle: A Most hatalma könyvei, vagy Ekhart Tolle You tubeon található előadásai (stb.) segíthetnek.
Persze, ha kiderül, hogy olvasni fárasztó, a számítógéphez nem jutsz hozzá, OSHO meg egy rosszhírű bűnöző, akkor lehetetlen előre jutnod. Ehhez átgondolás, mérleglés, és végül akarat kell.
10:15
Jók az ötletek, meg is köszönöm. Gyakorlatba viszont már más kérdés, hogy tudom e bármelyiket alkalmazni, mire oda jutok, hogy "itt és most cselekedni kell" valahogy inkább megbántok másokat, vagy akkor és ott úgy érzem, hogy nincs is szükségem erre az egészre. Majd hazajövök, eltelik 2 nap és megint ez az érzés..
válasza:...az érzések ilyenek: végletesek. Mindenki így van ezzel, nem csak te.
Pont emiatt kell emocionálisból tudatos szintre emelni a dolgaidat, majdan racionálisan, érzelmek kihagyásával a lehető legcélszerűbben és LÉPÉSEnKÉnT megoldani.
nos, a recept a kezedben, de a gyógyszert neked kell bevenned.
válasza: válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!