Csúnya dolog tőlem, hogy én nem tudom sajnálni?

Ismerősünk lánya teherbe esett, 18 éves, a barátja otthagyta.

A szülei nem igazán szeretik, mert ő nem volt sosem jó tanuló, a tesója meg igen. A testvére a minden, őt meg majdnem, hogy semmibe veszik. Meg amúgy is elég dilis emberek.

Kiderült, hogy ő szánt szándékkal esett teherbe, és azt mondta: "Azért szeretnék kisbabát, hogy végre engem is szeressen valaki, és viszont szerethessem"

Ettől mindenki teljesen elolvadt, hogy szegényke, meg jajj a kis drága.

Aham.. csakhogy az a gyerek puszta szeretetből nem fog jól lakni, puszta szeretetből nem fog tudni iskolába járni és még sorolhatnám. Ez meg odaszüli munka minden nélkül a szülei nyakára a gyereket, anyagilag sincsenek a toppon, hát nagyon felelősségteljes mondhatom. Ez így még rosszabb számomra, mintha "becsúszott" gyerek lenne.

Ti mit gondoltok?

23N