Igazságos, ha így osztjuk meg a költségeket?

A barátommal albérletbe költöztünk. Nem vagyunk házasok, de még eljegyezve sem vagyok, de ez nemsokára változni fog. Ő dolgozik, havi kb. 100 ezret keres, én egyetemista vagyok és az összes bevételem havonta (ösztöndíj, munka, szülői támogatás) kb. 60 ezer Ft. Úgy osztottuk fel a költségeket, hogy a barátom fizeti az albérleti díjat, rezsit, ami kb. 50 ezer Ft egy hónapban. Én fizetem az ételt, a tiszítószereket, tisztálkodó szereket, internetet, ami kb. havi 36 ezer Ft. A ruhákat, hobbihoz szükséges dolgokat, a tanuláshoz szükséges eszközöket mindenki maga fizeti. Ebben állapodtunk meg a legelején, és mi ezt igazságosnak is gondoljuk. A maradék pénzeket egyébként félretesszük, hogy legyen pénzünk az esküvőre, és legyen alaptőként az építkezéshez is. Tudjuk, hogy nem nagy összeg, de nemsokára a barátom is előbbre tud lépni a karrierjében, és ha elkezdek dolgozni, remélhetőleg én is többet keresek majd mint havi 60 ezer Ft. A probléma ott kezdődik, hogy a szülők elkezdtek beleszólni az életünkbe. A barátom szülei szerint túl sokat fizet a barátom, és nem igaszgágos rendszer. Az én szüleim szerint viszont én fizetek túl sokat. Abban mindkét tábor egyetért, hogy ebből az egészből rosszul fogunk kijönni, mindkét család szerint azért, mert minden pénzünket feléljük, és nem marad semmi megtakarításunk. Már kezdem unni, hogyha a barátom szüleihez megyünk, akkor ott engem furnak, ha hozzánk megyünk, akkor a barátom kapja az epés megjegyzéseket. Tényleg igazságtalan ez az egész? A barátom szülei azzal vádolnak, hogy ingyenélő vagyok a barátom nyakán. Szerintem pedig nincs így, mert oké, hogy kevesebb fizetek, de ha az arányokat nézzük, akkor én még mindig többet fizetek. Szerintetek? Tényleg ennyire rossz ez a szisztéma?