A férjem az apját támogatta helyettem, elárult, nagyon dühös vagyok rá, hogyan tovább?

Én komolyan nem értem az emberek gondolkodását. Senkit nem ítélek el, egyszerűen én nem úgy gondolom, ahogyan sokan. Ennyi.

A férjem az életem párja, és nekem sem, neki sem kizárólag cslaádi élete van. Létezik munkahelyi élet is. Engem bántana az, ha megkérdezném, hogy mi volt ma, vagy van-e valami a munkahelyén, és minden alkalommal azt mondaná, hogy eltelt. A munkahelyi élet is hozzám, hozzá tartozik, ezért ha úgy érezzük, nyugodtan lehet róla beszélni. Az ilyen "nem beszélek otthon a munkáról" típusú görcsöktől lesz goromba egy ember a családjával, azok meg néznek, hogy mi a gond... ha otthon is lehetne erről beszélni, sokszor nem lenne gond.

Mélységesen csalódnék a férjemben, ha kiszivárogtatna akár a saját apjának bármit is, főleg úgy, hogy ő egy konkurens cég érdekeltje. Igaz ez a helyzet nem állhat fenn, mert egyikünk sem olyan munkakörben dolgozik, ráadásul az ő édesapja nem is él már. Mi boldogan élünk, és kibeszéljük itthon a munkahelyi gondokat is, mindketten, mert úgy tartjuk, hogy az is az életünk része, miért lenne tabu? Főleg, ha van mondanivaló.

Hihetetlen hogy milyen undorító, rosszindulatú prosztó paraszt a válaszadók többsége! :S Mi az, hogy remélitek hogy elbocsátják? Meg hogy idegbeteg nő? Ti normálisak vagytok? Nem tudom mit képzeltek magatokról! (Tisztelet a kivételnek!) Gondolom a saját elbaszott életetekben nem lelitek örömötöket, és itt élitek ki magatokat...

Most komolyan, nehogymár a kérdező legyen a hibás azért meg megbízik a férjében, és mert haragszik a férje viselkedése miatt. Ti talán soha semmi bizalmas információt nem osztottatok még meg a párotokkal? Ahogy én kivettem a dolgot, a kérdező már túllépett volna ezen, ha a férje normálisan kezelte volna a dolgokat, és bocsánatot kér, de nem így történt, pedig az lett volna a minimum. Nem tudom hogy fog ez a sztori végződni, de a helyedben kérdező, biztos hogy megválogatnám mit mondok el a férjemnek ezek után (csak jelentéktelen, felszínes dolgokat). Ha valóban a rosszindulat vezérelte, az úgyis kiszivárog majd, ha pedig csak buta volt, akkor észreveszi magát, és előbb-utóbb bocsánatot kér, szerintem.

Te dilettáns hülye!Miért ír pályázatot, akinek fogalma sincs róla?

egy nem amatőr pályázatíró

A világ az alapjaiban van elb*szva, ahogy az itteni és az összes többi ember is (IGEN ÉN IS, felvállalom okoskák :D). Ez bebizonyosodott itt is, meg a többi kérdésnél is.

Ha, makacs vagy, önfejű és kicsit talán hisztis (elnézést, de minden nőben benne van, bennem is) akkor úgyis lelépsz, mert nem tudsz túltenni azon, hogy elárult. Ha, a családot tartott szem előtt, nyelsz egy jó nagyot mint sok más ember és tovább folytatod a dolgot, bizalom nélkül. Ami idővel (habár ez az idővel duma szerintem eszement nagy baromság)talán kezd újra kialakulni.

A nevetés elég gusztustalan dolog volt és gondolom fordított helyzetben a párod nem tűrte volna, mert kedves férfi válaszolok, mondjátok meg, ti eltűrtétek volna, hogy a drága kis asszonykátok gúnyosan a képetekbe röhögjön? (megjegyzem, ez leírni is iszonyú szórakoztató, szóval a válasz valószínűleg nem lesz :D)

Ez a házassági duma meg, hogy "jóban, rosszban, betegségben, egészségben.." ugyan kérem, ki tartja ezt be?! Az emberek csekély hányada (sajnos). Elég brutál példa, de, ha valami bűntényt követ el akkor is maradj vele, mert jóban, rosszban? És amúgy teljesen mindegy miről beszélünk, mert az egy FOGADALOM. Érted? Minden az alapjaiban van elbaszva. :D

És most várom a támadásokat, meg a különböző megjegyzéseket a sok ostoba, önfejű, egoista "embertől". :D

A dilettáns hülyét a kommentjei miatt kapta, és megérdemelte.Persze, hagyja csak ott a családját, és azt követően kire fogja hárítani a hibáit?

Kapott sok értelmes, segítő célzatú választ, és arra "anyázással" válaszolt.

Egyébként meg mindig kettőn áll a vásár, lehet megérdemelte ezt a férjétől.Biztos őt is leanyázza néha...Most pedig mehet a lepontozásom:P