Volt hogy nagyon rossz volt az életed de a végére minden megjavult?

Az én történetem a következő (bár nem hiszem, hogy ebbe még bele tudnád élni magad, gondolom korod lévén egészen más problémáid vannak):

20 évesen mentem férjhez és pár év után sajnos már nem volt jó a házasságunk, sokat szenvedtem. Nem csalt meg, nem vert, nem veszekedtünk, csak elhidegültünk egymástól és világossá vált előttem, hogy a volt férjem nem szeretne gyereket és anyósomékkal együtt laktunk, aki egy uralkodó, mindent megmondó asszony volt. Pokol volt. A volt férjem pedig nem akart elköltözni, úgy volt neki kényelmes. Egyszer elmondta nekem, hogy már nem szerelmes belém és úgy gondolja, a legjobb lenne, ha elválnánk. Na ezután jött több év pokol, mert én még akkor szerettem. Én akkor nagyon sokat imádkoztam és a vallás felé fordultam, lett egy barátnőm, akivel leveleztem sokat. Idővel túltettem magam az egészen és már úgy éreztem, el tudok válni tőle. Azért tartott ez egyébként évekig, mert mindig valami közbeszólt, ami miatt nem léptünk, pl. volt apósom halálos beteg lett, kutyusunk is szívbeteg lett, nekem nem lett volna szívem otthagyni. Amikor léptem, már nem volt bennem rossz érzés. Rá egy hónapra megismerkedtem a mostani férjemmel, akivel teljesen más a kapcsolatunk, imádjuk egymást, fontosak vagyunk egymásnak, törődünk egymással és már van egy 3 éves kislányunk is, akit szintén imádunk. Igazi család lettünk! Soha, de soha nem bántam meg, hogy mertem lépni, az idő engem igazolt!