Mit tegyek? Nem bírom tovább. Fontos!

Anyám egyszerűen kikészít. Imádom őt, szeretem nagyon, de egy éve szenvedek.

Először is lassan 20 éves lányok vagyok, idén érettségizek. A problémám az, hogy anyám mindent megtilt. Megértem, hogy félt, de kezd belőle elegem lenni. Egyke vagyok és későn is szült.

Nem járhatok el szórakozni más városba, csak itt helyileg, mert félt. Nem mehetek el nyaralni a barátaimmal, mert félt. pl. nem mehetek a Balatonra, mert belefulladok a vízbe és vonaton sem utazhatok, mert rendkívül veszélyes.

Szerinte én még gyerek vagyok és nincs jogom pasizni, sem elmenni este.

Mellesleg megjegyzem, a barátommal 9 hónapja együtt vagyok, mindketten felnőtt emberek vagyunk. Még nem aludtam nála. Anyámnál ez ki van zárva. Természetesen már lefeküdtünk és imádjuk egymást. Sokszor azt mondom, a városba megyek, közben a barátomhoz, így addig is együtt tudunk lenni.

Ha nem vagyok otthon, sokszor hívogat, azonnal menjek, mit megyek mindig mindenhova. Eléggé otthonülő típus vagyok drága édesanyám lévén. Fél, ha a barátommal vagyok, akkor megront, nem bízik a védekezésben és nem akar unokát.

Elkényeztettek, ez volt a baj. Máig megkapok mindent, imádnak, szeretnek és aranykalitkában tartanak. De ebből elegem van és minél jobban megtiltanak valamit, annál inkább megteszem. Nagyon konzervatív.

Nem tudom, hogy anno fiatalon ő rontotta-e el az életét és most ezáltal az enyémet akarja helyesen igazgatni, vagy nem élt igazán és engem is megakar fosztani mindentől?

A barátom már fél éve mondja, hogy beszéljek vele, felnőtt vagyok, nem kötözhet meg és bárki, akinek eddig elmondtam, azt mondta, álljak ki magamért és üljek le vele beszélgetni.

Apa is anyám mellett van, anya beleviszi az aggodalmat. Igazából mindketten féltenek és igazuk van, féltsenek. De hogy megkötöznek, az miért jó? Ezzel csak az ellenkezőjét fogják elérni. Szeretnék végre a barátommal aludni. Ha nem is mindig, legalább hétvégente. Szeretnék vele kirándulni, elmenni nyaralni, vagy felmenni a fővárosba szórakozni. Nem ért meg és nem tudom, mit tegyek. Borzalmas, mindig sírok miatta, mert kikészít.

Segítsetek! Mit tegyek? Ha beszélek vele, miket mondjak?

Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikeredett és köszönöm, ha elolvastátok, valamint segítetek.