Hogy tudnék ebből szabadulni?

Ha esetleg ilyen mint itt:

[link]

akkor, úgy tudom, nincs más megoldást, mint mindent lecsapni, és futni. Az én apám ilyen, és nekem sem jött be semmi más megoldás. Ha ő is esetleg tényleg az, akkor úgysem változik, mert ez még senkinek sem sikerült. A pszichopaták mások, mint az emberek, mert más az agyuk behuzalozása, a gondolatvilágukat igazából nem is tudjuk elképzelni, kis túlzással szólva ők egy más taxon.

Persze nem mondom hogy feltétlenül ez az eset van, hiszen ez csak az emberek pár százaléka (1 és 5% közé becsülik). De én pont kifogtam, szóval nekem ez 100% volt. Szerintem nem kell szégyellned azt, hogy nem hoztál határozott döntést, mert valójában nagyon sokan vagyunk így ezzel. Az a baj hogy van egyes emberféléknek egy olyan bája, ami fertőz, mert az illető ezzel képes lelkiismeretfurdalást ébreszteni saját maga iránt. Hogy hogyan? Úgy, hogy gyerekkora óta ezt a technikát gyakorolja. Az apám még szégyenérzet nélkül el is mondta, hogy milyen gépies trükköket gyakorolt be, és azokat teljesen érzés nélkül volt képes mímelni, de úgy hogy teljesen meggyőzőnek tűnt. és csak mi tudtuk azt, hogy az nem igazi, sőt még mi sem, amíg csak el nem dicsekedett vele ő maga.

Az mindenesetre nagyon aggasztóan hangzik, hogy ő ELŐRE TUDTA, hogy úgysem fogsz elmenni. Ebben mondjuk nagyon az apámra ismerek.

Minden helyzet más, ezért az én esetem nem szükségszerűen vonatkozik a Tiédre. Ha biztos megoldást szeretnél, akkor talán az jöhet be Neked, mint ahogy egy hölgynek az egyik tanácsadó oldalon. A tanácsadó javaslatára elment egy pszichológushoz, és beszélt a szakinak a férjéről. A férje nem ment el vele, de azért így is sikerült valahogy elindulni. Kiderült a szakember előtt, hogy a férj az egy valódi pszichopata, és segíteni rajta úgysem lehet. (Mondjuk ott voltak verések is, de ettől szerintem elvonatkoztathatunk, mert nem minden esetben van erről szó pszichopaták esetén sem.) Szóval végül a nő meg elvált, amit azelőtt nem mert volna megtenni. Szerintem a legrosszabb dolog az a fertőzés, amit ezek árasztanak maguk körül.

Konkrétan közölted már vele is azt , hogy mik az elvárásaid, ha azt akarja , hogy együtt maradjatok?És ezért cserébe Te mit nyújtasz neki, milyen elvárásainak felesz meg?

Ne kergess illúziókat és ne várd ,hogy a sültgalamb a szádba repüljön, hanem közöld vele mit szeretnél és tudakold meg tőle, hogy hajlandó e ezeket teljesíteni.

Annak semmi értelme , hogy duzzogsz és várod,hogy kitalálják mi a bajod.Ha pedig el van szállva a ficsúr magától , piríts rá és juttass eszébe olyan dolgokat amiben gyenge. Mindjárt lejjebb fog esni az arca.

Mindenesetre kommunikáljatok már egymással, higgadtan szépen oly módon, hogy a másik felfogja mit is akartok és mit is vártok el.Ezt elhanyagolni , vagy megkerülni nem érdemes, mert egyre durvábban és durvábban csiszolódtok majd össze , ha képesek lesztek még egymást eltűrni.

Máskülönben olyanféle nagy boldogságokra ne számíts, mint a mexikói filmsorozatokban, de amíg megegyeztek korrekten és meg tud nevettetni akkor nincs nagy baj.

Igazából erre akartam főleg válaszolni

,,Nem akarok magamból újra hülyét csinálni, hogy szakítok és 2-3 hét múlva újra együtt…Mit kellene csinálnom?''

Szóval emiatt nem kell szégyellned magad, mert pont ez az amivel szerintem mindannyian így vagyunk. Ha ne adj Isten ő is beleesik ebbe az 1-4%-ba, akkor mindenképp nagyon erőt próbáló feladat megszabadulni tőle, és ekkor nem kell szégyellned a kudarcot. Mert ez mindenki másnak ugyanilyen erőt próbáló feladat lenne. Ha tényleg pszichopata, akkor szerintem fuss, és ha nem sikerül, akkor fuss másodszor, és ha akkor sem, akkor harmadszor is, századszor is, akármeddig szégyenérzet nélkül próbáld újra, mert akkor úgysincs más megoldás. Egy valódi pszichopata annyi áldozatot szed össze élete során, amennyit csak bír, ők szociális ragadozók, és az áldozatukat végül, amikor már nem tudják használni, lelkiismeretfurdalás nélkül otthagyják és újat keresnek, persze akkor az áldozatnak már késő.

Erre van olyan 4% esély hogy a Tiéd is ebbe esik, szerintem valahogy csekkoltasd le, és ha tényleg ez néz ki, szerintem fuss szégyen nélkül, akárhanyadikra is jön össze. A szégyen meg nem számít, az csak egy társadalmi kitalálás, amivel az emberek megzsarolhatók, az egészség meg a végső boldogság a lényeg.

Valami olyan stílusba kezel le mint az öreg vagyonos befutottak szokták az újított 2. vagy 3. plázacica nőcijüket.

Lehet , hogy tényleg nem okés valami az egójával mert ha én így beszélek az poén minálunk és mindenki jókat nevet és tudja , hogy nem gondolom komolyan:).Persze nem viszem túlzásba mert ha komolynak hinnék aggódnának miattam...,hogy meghibbantam.Az jó érzés ha az ember tisztában van a kapcsolatának stabilságával, de amikor ilyen pszichés elnyomás van az előbb utóbb visszaüt.

Próbáld meg valahogy mégis konkrét dolgokra összpontosítva ,kerülve az általánosításokat tudatni vele azt , hogy mit szeretnél és mi az ami bánt téged.Ne sokat egyszerre, csak lassanként adagold neki , hogy bírjon rögzülni a kis agyában:).Neked kell lenned a sósod pogácsa!Alakítsd úgy lehetőleg ,hogy maga vezetődjön rá a dolgokra mert ,az őrmesteries utasításokkal nem biztos , hogy menni fog.

Sok sikert és türelmet!:)