Hogy tudnék ebből szabadulni?

Elmondtam a páromnak, hogy már nem vagyok boldog mellette, elhanyagoltnak érzem magam, csak magával foglalkozik és nem tudom tovább folytatni ezt a kapcsolatot! (Persze korábban is mondogattam neki, mert nekem fontos volt a kapcsolatunk hogy változzon meg figyeljen rám, mert elegem lesz) Nagyon nehezen vettem rá magam a szakításra, de végül szakítottam! Azt mondta, úgyse fogok olyan férfit találni mint amilyen ő, ugyanis félistennek képzeli magát és mi összetartozunk, mással nem lennék boldog! (Egyébként annyi a varázsereje, hogy jól néz ki, alapvetően önző, meggondolatlan, csak az a lényeg hogy neki jó legyen és semmi mással nem foglalkozik) Én nagyon nehezen viseltem a szakítást, kértem hogy ne keressen mert el akarom felejteni! Ő azt mondta ő viszont nem akar elfelejteni és kellek neki! Állandóan hívogatott, keresett stb. Eljutottam arra a pontra, hogy most már új életet kezdek nélküle és boldog leszek ekkor váratlanul beállított és levett a lábamról, mindent megígért hogy megváltozik csak adjak neki még1esélyt stb. Kibékültünk…elmondta, hogy amíg én szenvedtem ő nem is foglalkozott a „szakításunkkal” mert tudta hogy úgyis kibékülünk, mert mi összetartozunk és azt gondolta ez részemről csak valamiféle hiszti és hagyja hogy lenyugodjak és minden jó lesz. Ez eléggé rosszul esett nekem! Újra kezdtük és most megint ugyan olyan rossz a kapcsolatunk, már nem vagyok boldog! De mégsem változtatok! Mérges vagyok magamra, hogy beletörődök a sorsomba….Régen volt büszkeségem, tartásom most meg egy játékszernek érzem magam és azt csinál velem amit csak akar. Most vagyok fiatal, most élhetnék, most kereshetnék új párkapcsolatot én pedig itt szerencsétlenkedek… Ő azt mondja, hogy majd összeköltözünk és idővel minden jo lesz, majd bebizonyítja hogy megérdemel és boldog leszek mellette…Csakhogy én ebbe már nem hiszek…Én csak szabadulni akarok ebből a kapcsolatból, de nem tudok. Nem akarok magamból újra hülyét csinálni, hogy szakítok és 2-3 hét múlva újra együtt…Mit kellene csinálnom?