Hogy kérdezzem meg ezt tőle, ha már amúgy is ferdén néz rám? "már csak pont ez hiányzik"

Eléggé összetett a kérdés. Van a páromnak egy unokatestvére, aki nagyon súlyos betegség miatt visszamaradt óvodába. Most töltötte be a 8 évet a fiúcska. Szeptemberben megy iskolába. Idén is sokszor kimaradt az óvodából és jelenleg sem jár (szintén betegség miatt)...Véleményem szerint kellene egy kis segítség neki, hogy felzárkózhasson, mivel ez a 2 év kimaradás nagy hátrányt jelent számára. Ha pedig nem hozza be a lemaradást, az elég súlyos következményekhez vezethet a tanulási teljesítményét nézve...Gondoltam felajánlom a segítségem, hogy a nyáron foglalkoznék a fiúval, mivel gyakorlatilag ez a szakmám. (még nem végeztem, de azért amit tudnék csinálni a gyerekkel több mint a semmi).

Viszont félek felajánlani a segítségemet, mert az édesanyja ennek a kisfiúnak már amúgy is elég ferde szemmel néz, valamiért első perctől nem voltam szimpatikus neki. Félek, hogy ha felajánlom a segítségem úgy veszi, mintha "lehülyézném" a gyereket. kb úgy gondolja, hogy ne menjen pszichológushoz a gyerek mert "nem hülye". Pedig néhány fejlesztő gyakorlat nagyon nem ártana.

A családi béke érdekében nem akarom feszegetni a témát, a gyerek miatt pedig érdemes lenne. Szerintem ők nem gondoltak ebbe bele, más szakemberhez nincs pénzük vinni, én tiszta ingyen elvállalnám, csak nem tudom, hogy tegyem terítékre a témát.

Gondolkodtam, hogy megmondom a páromnak, hogy beszélje meg velük, de nem tudom ez e a helyes megoldás...

Még a végén megmondják fontoskodni akarok, pedig csak segíteni szeretnék:-S

Szerintetek?