Ezt miért nem tudja megérteni anyut? A jövőmről van szó, és ez nem csak engem érint?

Nyáron töltöm be a 16-ot. Rendes nappali suliba járok,teljesen feleslegesen. (tanítás=zenehallgatás,beszélgetés,kávézgatás)Érettségizni itt nem is tudom hogy fogok...

Anyu kevés pénzből tart el minket,hónap végén alig van mit enni. Ruháról már ne is beszéljünk. Sajnos most ez az állapot lesz legalább! egy éven keresztül. Nekem viszont nagyon sok mindenre kéne fizetnem(pl.sulis programok),amit anyu nem tud kifizetni. Nem vagyok nagy igényű,de azért szeretem ha kapok egyszer egyszer egy ruhadarabot. Már ezeket sem tudja állni anyu. Felvetettem azt a lehetőséget hogy ismerősnél dolgozhatnék(felajánlotta) gyorsétteremben suli mellett. Érettségizni mindenképp szeretnék!

Ő egyből leordított hogy ő nem nevel majd egy "kis felnőttet" és hogy nekem a tanulás a dolgom.

Mondtam neki hogy de anyu,ha megyünk az utcán 1-1 gombóc fagyit nem tudunk venni 4-en mert annyira kevés a pénzünk. Persze ezt nem így mondtam,mert nem akartam megsérteni.

Aztán ott van az,hogy lassan kell kocsi.De miből?Nincs egy ft félretett pénzünk se,és nem is lesz még egy darabig. Semmi pluszra nem tudunk költeni,csak rezsi+kaja. Mi értelme van az életnek ha nem tudod megvenni azt amire valóban szükséged van? Nem 20ezer ft-os cipő,meg gucci cuccokra gondolok. Bárhol járunk,mindig csak bámulunk és nem tudunk menni se állatkertbe,se sehova. Ebből már elegem van és a sírógörcs kerülget.

Nem látok más kiutat,csak azt hogy dolgozzak. Én nem vágnám a fejéhez később hogy az én pénzemből megyünk nyaralni,vagy egyszerűen csak félretenni egy kis pénzt későbbre. Nem költeném el minden sz*rra... Becsületes,megbízható ember vagyok,nem hisztis p*csa.

Segítséég