Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Apánk "mérgező" mivolta ellen...

Apánk "mérgező" mivolta ellen lehetnek esélyeink?

Figyelt kérdés
30-cas pasas vagyok, van egy testvérem is, mindketten párkapcsolatban élünk. Röhelyesnek fog tűnni a látszólagos Pán Péter szindrómám, de úgy érzem, mintha apám még a felnőtt korunk ellenére is fogva tartana és uralkodna fölöttünk. Ha én hibám azt is készséggel elfogadom, ha emberi csomagolásban írja meg valaki. Aki ismeri a helikopterszülő kifejezést, az tudja mire gondolok, nálunk a szülők kiskorunkban is állandó kontroll alatt tartottak, mindig mindenről tudni akartak és így szocializálódtunk a tesómmal. Amikor felnőttem, próbálkoztam külső munkahellyel, de az egyik megszűnt, pedig szerettem, a másikat meg otthagytam, mert nem jöttem ki jól a kollégákkal, főnökökkel. Kapóra jött és még mondtam is, hogy milyen jó, dinasztikusan, mint a nagy családregényekben, hogy oda mentem dolgozni, ami apám cége volt. Mondhatni, hogy családi vállalkozás. Később a tesóm is csatlakozott. A lakóhely is úgy épült, hogy különálló felnőtt élet, de többgenerációsan. Az egyetlen rossz ebben az egészben, hogy apánk jellegzetesen a "mérgező szülők" szabályai szerint oltogat bennünket gyerekkorunk óta az alkalmatlanságérzetet keltő mérgező kritikáival. A másik oldalon meg valóban sokat tett értünk, kialakult egy viszonylagos életszínvonal. Ez mára megkopott, a cég nem úgy megy, mint régen. Nyilvánvalónak tűnne az, hogy különköltözni és külön dolgozni. Na itt a gond. Mintha apánk egy láthatatlan "varázserővel" láncolna magához minket. Sziinte hihetetlen, hogy akármibe is kezdtünk a családon kívül én is és a húgom is elbuktunk. Mindketten elköltöztünk, majd visszajöttünk, mert nem ment. Mindketten próbáltunk, próbálunk külsős helyen dolgozni, de vagy éhbérért dolgoznánk, ami még kevesebb lenne a mostaninál is, csak egy rakás plusz kellemetlenséggel járna, de olyan lehetőséget egyszerűen nem találtunk, hogy a magunk lábára állhassunk. A párjaink midegyike pedig ahhoz elég rossz egzisztenciális helyzetben van, hogy az "ő vállukon dobbantva" álljunk a saját lábunkra. Nem, mintha az ő feladatuk lenne, csak mint lehetőség, az kilőve. Saját lakás úgy, hogy ugyan egy kupacban, de megvan, így elég nehéz lenne másikat venni vagy ezt eladva kisebbekbe menni. Végig zongoráztuk, ez nem járható ma az aktuális helyzet miatt. Apánk szinte magához láncol bennünket, függésben tart a pénzzel, ha kritizáljuk állandóan azzal jön, hogy nem tiszteljük és ő az ő szüleivel szemben nem volt ilyen kritikus, stb. Sajnos ő csak a mi hibáinkat veszi észre, amit nem mondom, hogy nincsenek, mert nem vagyunk tökéletesek. De neki nem lehet semmit sem mondani anélkül, hogy ne sértődne vérig, hogy mi mennyire örökké elégedetlenek vagyunk vele, meg szart sem ért az a sokminden amit értünk tett. Egy ilyen burokba bújik és magát észre nem véve érzelmileg zsarol. Nem annyira durván, hogy bármiáron meneküljünk, de annyira pont igen, hogy ne is érezzük jól magunkat a bőrünkben. Amikor külön próbáltam dolgozni, addig szövegelt, hogy az milyen szar és a családi mennyivel jobb, hogy aztán igaza lett. Húgomnál dettó. Pillanatnyilag teljesen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, mert: a családi cégezés már nem a régi, de az aktuális mai magyar helyzet pedig reménytelen. Tehát bele vagyunk kényszerülve ebbe. Apánk örökké uralkodni akar, nem enged önálló felnőttként élni, de elköltözni nem tudunk, mert nem keresünk itt sem és nem keresnénk máshol sem annyit, hogy megtehessük. Én a 22-es csapdájának érzem, de nyissátok fel a szememet, hátha csak nem látom a fától az erdőt. (bunkó beszólogatásokat ne, plíz)
2011. máj. 12. 12:09
1 2 3
 1/26 anonim ***** válasza:
86%

Sajnos sok értelmes választ nem fogsz kapni, mert mindenki azt fogja szajkózni, hogy örülj neki hogy segít az apád, örülj neki hogy van munkahelyed, van hol laknod.

Én azt mondom, próbálj meg mindent, próbálj munkát keresni, albérletet nézni.

Nem mondom, nem lesz az elején egy leányálom, de nekem sikerült valamennyire talpra állnom, csakhát a színvonalból lejjebb kellett adni :)

2011. máj. 12. 12:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/26 anonim ***** válasza:
90%

Szerintem nagyon is jól érzed a gond súlyosságát. Én is hasonló helyzetben nőttem fel mint ti, de hála istennek nekem sikerült kiszakadnom. Tudom, hogy nem könnyű ilyenkor, de én igenis a helyetekben elmennék egy olyan helyre ahol kevesebbet fizetnek, de legalább apám nem lohol utánam.

Édesanyátokkal mi a helyzet? Ő is ilyen?

2011. máj. 12. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/26 anonim ***** válasza:
27%
Szerintem is adj lejjebb az életszínvonalból és állj a saját lábadra. Gondolom, amíg jól ment a cég, eszedbe sem jutott, hogy önállósodj. Elmúltál 30, de még a szüleidtől függsz. Gratulálok.
2011. máj. 12. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/26 A kérdező kommentje:

12:20 anyánk sajnos egy urnában van tizenéve

12:22 kértem, hogy ne bunkózzatok, én gratulálok, ha nem olvastad


Az önállósodás már régi vágy és az életszínvonalunk is már régen nem olyan, mint egykoron. De amíg nem találok olyan munkát, amiből fenntarthatom magam, addig a gratulálós kolléga értékrendjét követve mehetnék hajléktalannak.

2011. máj. 12. 12:30
 5/26 anonim ***** válasza:
100%

Neked es a hugodnak is az a legnagyobb problematok, hogy nem tanultatok meg kuzdeni. Oke, hogy megprobaltatok sajat labra allni, de az elso kisebb akadalynal hazafutottatok. Nem pedig felalltatok es tovabb problakoztatok.

En nekem nem volt semmilyen hatterem, es en is kerestem keveset, es en is laktam mindemellett alberletben, de ha befuccsoltam nem volt hova haza szaladnom, hanem ujra fel kellett allnom es tovabb kellett mennem. Pedig nekem sem jott be az elso, sot meg a masodik es a harmadik es a sokadik munkahely sem. A paromnak sincs semmilyen egzisztenciaja... tulkepp az igazan nehez idokben parom sem volt. De mindaz, amin vegig mentem tett erosse es ma mar sikeres emberre. Kb ugyanannyi idos vagyok mint te.

Amit tehettek, hogy osszeszoritott foggal is, de elkezditek es annak a lehetoseget, hogy ha baj van majd apu segit egyszeruen kitorlitek az emlekezetetekbol. Ez ilyen egyszeru.

33N

2011. máj. 12. 12:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/26 anonim ***** válasza:
78%

Tudod, mikor születik meg a gyerek?


Amikor a haláltól való félelme meghaladja az élettől való félelmét. Akkor muszáj kijönnie anya pocakjából, mert ha benn maradna, abba belehalna. Ezért is jó a természetes szülés, mert akik császárral születnek, azoknak egész életükben hiányozni fog ez az élettapasztalat. (Illetve léteznek pszichológiai "pótlékok", ún. születés-tréningek, ahol ráhangolódás után megpróbálják eljátszani ezt a felnőtt klienssel.)


Azért mondom ezt el Neked, mert innen nézve egyszerűen úgy látszik, Te most csak keseregsz, de még nem ANNYIRA rossz neked, hogy LÉPJ. Ha majd sokkal rosszabb lesz a helyzet, akkor lelépsz, akár külföldre is. Meg fogod oldani, mert muszáj lesz. MOST még nem az. Szerintem ennyire egyszerű.


Ha akarsz javítani az életed minőségén, azt pedig sok módon megteheted. Én mindenképp javaslom a pszichológia fegyvertárának bevetését. Látom, tájékozott vagy. Mit tettél eddig? Az mennyit használt? Mit szeretnél a konkrétumok szintjén elérni? Apád nem valószínű, hogy meg fog változni a kedvedért, ha eddig nem tette. Te még sokat változhatsz, ha elszánt vagy erre.

2011. máj. 12. 12:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/26 anonim ***** válasza:

off

helyes röhejes ;)

2011. máj. 12. 12:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/26 anonim ***** válasza:
100%

menjetek ki pár évre külföldre! Albérletben , szállón is lehet lakni.

Ne mondj erre kifogásokat! Illetve ha a kényelmet választod, akkor apádat is el kell viselni.

Semmit nem kaphatunk ingyen az életben.

Jól fizető állás, kényelem, függetlenség: ilyen nincs.

Szerintem apádnál vannak hülyébb főnökök, csak ott még a pénzed sem adják ki.


Ha külön akarsz élni, akkor valamit áldoznod kell.

2011. máj. 12. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/26 A kérdező kommentje:

Köszönöm, jókat írtok!

A 12:33-mas pláne!

Ha egy tündér leesne elém nagy szárnyakkal és fékcsikorogva állnék meg, mint valamelyik TV reklámban :) és azt kérdezné, hogy mit varázsoljon elém ami a mostani "legégetőbb" gondjaimra megoldás, akkor azt mondanám, hogy:

Egy olyan megélhetést, ami nem arra elég, hogy vagy rezsi vagy kaja, hanem mint nyugatabbra, ahol megélni lehet belőle, még félre is tenni kicsit, mert akkor egyből önállósodhatnék.

Aztán, hogy apám legyen kicsit felvilágosultabb.

Aztán meg azt, hogy a nagy háromlakásos házat át tudjuk konvertálni három egymástól távolabbi kisebbre, hogy ne az legyen, hogy apánk marad a marhanagy házban, amit egyedül nehezen tudna fenntartani, mi meg kuporgunk egy albérletes garzonban, hanem az az emberhez méltó dolog, hogy 3 család, 3 élet 3 egzisztencia.

Elfogadom, hogy mi is szülőfüggők lettünk, de sajnos az első dominót pont a szüleink döntötték el, akik azt nevelték belénk, hogy lúzer szarok vagyunk és nélkülük a külvilágban nem állnánk meg a helyünket.

Hogy mit tettem én?

Ami munka van a közös (és kimondom: kényelmes vállalkozásban) azt mindig a legjobb tudásom alapján elvégzem. Néha sikerül még melót is szerezni. A családi pszichikai "hadviselésben" pedig annyit, hogy alkalmazom az összes olyan technikát, amit akár a Forward-könyv említ, akár Dr Csernustól olvastam. Sokat változott már amúgy a helyzet, mert régebben mégrosszabb volt. Mármint etéren.

A külföldön nagyon sokat gondolkodom mostanában, mint lehetséges altermatívában.

2011. máj. 12. 12:48
 10/26 anonim ***** válasza:
0%

30 évesen olyan az életed, amilyet magadnak teremtettél.

Ne hibáztasd apádat, inkább hálás lehetsz neki. Te akartál biztonságot! És ő fogadott téged.

Ha egyedül marad a nagy házban, hamar rá fog jönni, hogy szívesen kisebbre cserélné. Vagy esetleg tudjátok őt támogatni majd, hogy fenntartsa.

A ház az övé. Nem a tiétek. Ha kisebbre cseréli, s a különbözetből sportkocsit esz: megteheti.

Ha te akarod vezetni a vállalkozást, akkor ki kell ütnöd az öreget a nyeregből. Apa ide vagy oda. Akkor te dirigálhatnál.Amíg ő a főnök, addig ő irányít.

2011. máj. 12. 12:56
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!