Gyereket szeretnének, de hova?

Én teljesen megértem őket. Pedig nem az utolsó termékeny éveim egyikét taposom és már gyermekem is van.

Meglehetősen racionális típus vagyok és szükségem van anyagi biztonságra ahhoz, hogy kiegyensúlyozott legyek úgy igazán a mindennapokban, ennek ellenére azt mondom, hogy ha én lennék ebben a szituációban, akkor egy percig sem gondolkodnék azon, hogy a babát válasszam-e, vagy azt, hogy éljünk úgy, ahogy eddig (ahogy a szavaidból kiveszem már eddig sem jól). Mindegy, hogy melyik fél lennék, az, akinek már van egy nagyobb gyermeke, vagy az, akinek még nincs, ha úgy érezném, hogy a kapcsolatom szép és kerek, érzelmileg minden rendben van, megtaláltam életem párját, akkor később nem bocsájtanám meg azt magamnak, hogy nem vállaltam be egy gyereket. Mert én úgy gondolom, hogy egy pár tehet hatalmas nagy dolgokat együtt, építhetnek közösen szép házat, elmehetnek világkörüli utazásra, de attól szebb és nagyobb csodát, mint egy gyerek nem csinálhatnak. Ha 100 milliókat keresnek meg havonta, az sem lesz olyan hihetetlen boldog dolog, mint egy közös gyerek.

És ne sértődj meg, de ha én lennék ebben a helyzetben és nekem rángatná meg valaki a copfomat, hogy "Hahó, ne vállaljatok gyereket, mert szegények vagytok!", akkor bizony elküldeném a sunyiba. Kedvesen, de elküldeném.

Nem tudom, hogy te hány éves vagy, van-e már gyereked, fogsz-e hasonló szituációban lenni, hogy termékeny éveid végét taposod, egy boldog párkapcsolatban élsz és tudod jól, hogy vagy most lesz gyereked, vagy sohasem, de ha leszel, akkor akkor van egy olyan tippem, hogy te is hasonlóan döntenél, mint ők. És szerintem a legtöbb ember is így tenne.

Tudod ez az ő döntésük. Mire várjanak ha ők ezt már végig gondolták?

Te meg majd amíg arra vársz,hogy ne kelljen szűkölködni, egyszer csak azt veszed észre,hogy pénzed van de gyereked már nem lehet. Elég fura gondolkodás mód. De megértem.

Tartsd tiszteletben a sógorék döntését és ne szólj bele.

Tudod amikor mi összeházasodtunk én 28 férjem 23 éves volt. Egyetemista volt én dolgoztam albérletben laktunk. S még is azt mondtuk, hogy lesz gyerekünk, ha már a pocakban van. Ha akkor nem vállaljuk nem lenne most testvére. 34 éves vagyok nincs mire várnom. Most ketten vannak és boldogok vagyunk. Volt időszak maikor segélyt kellett kérnünk annak ellenére,hogy 2 diplománk van. De nem érdekelt. Tudod ahová Isten gyermekeket ad oda megadja azt is,hogy miből

Szóval inkább örülj velük, vagy maradj csendben. S te se halogasd túl sokáig.

Épp itt kérdezte tegnap egy 14 éves, hogy hogy vegye rá a szüleit, mert ANNYIRA szeretne testvért.

És főleg olyan válaszokat kapott, hogy milyen jó lesz, ha lesz, felnőtt korában, hogy nem lesz egyedül.

Ha mindenki ugy vállalt volna gyereket, hogy biztonságban érzi magát anyagilag, nagyon kevesen lennénk a földön...

Nem mellesleg pedig az anyagiaknál sokkal fontosabb egy testvér. Nagyon sok egyke választana testvért inkább a playstation, meg ilyenek helyett. Nekem ugyan van testvérem, de nem cserélném semmire, még ha olykor nélkülözőbben is nőttem fel, mint az egykék. És mielőtt a szememre hányták, nem segélyen nőttünk fel!!!

előző vagyok

*mielőtt a szememre hánynátok* akart lenni