Hogyan dolgoztad fel, ha csak az egyik szülőddel nőttél fel? Hogyan hatott az életedre?!
Olyanok válaszát várom, akiket tényleg csak az egyik szülöjük nevelt,és mondjuk a másikkal nem is találkozott.
Engem édesanyám eldobott magától, igaz első 6évemet vele éltem, de soha nem törödött velem, éheztem stb.
Bennem van egy üres tér anyámmal kapcsolatban, sajnos meg is halt, nem tudok még változtatni sem aa kapcsolatunkon.
Nehéz kérdés... néha úgy gondolom, hogy végül azért csak sikerült normális emberré cseperednem apa nélkül is (bár az anyámmal olyan a kapcsolatom, mintha nem is lenne anyám), de ha látom a barátnőimet, ahogy szerető rajongással néznek az apjukra, az meg vissza rájuk... na, az kegyetlen.
Az mondom, hogy amiről nem tud az ember, az nem fáj. Nem tudom, milyen az, ha van egy apám, ezért talán nem is olyan rossz, mintha anno meghalt volna, de gyakran hiányzik valami. Valami határozott, férfias, apai szeretet.
"örülök" annak, hogy nem vagyok egyedül így, mert a baráti társaságomban mindenkinek a szülei együtt vannak... :(
Kérdeztétek, hogy édesapámnak lett-e új felesége.. nem, sőt inkább csak az italba menekült/menekül. Érettebben gondolkodom édesapámnál, aki 50éves, én 20éves vagyok. Meg irtátok, hogy inkább egy teljes szülő, mint két alkoholista vagy bármi. Sajnos nekem apu sem viselkedett úgy soha, mint egy igazi apa... :( soha nem érdekelte van-e barátom, miért vagyok szomorú, azt se tudja kb kik a barátaim... :S egyszóval egyes egyedül magával foglalkozik, és közben azt hiszi, hogy tökéletes apa... de sajnos nem. és így még nehezebb nekem.
Kérdezte valamelyikötök, hogy volt-e valaki akit anyaként tudtam kezelni.. sajnos nem :( a mamám régimódi, és nem én vagyok a "kis kedvenc" unoka :S senki nem tudta betölteni, és valahogy senki nem is akarta soha betölteni számomra az anyaszerepét... amikor a legnagyobb szükségem lett volna egy anyai tanácsra, akkor sem volt mellettem senki, magam "jártam utána" az olyan dolgoknak, minthogy "havi vérzés", "szerelem", stb stb... mondhatni, hogy én a kis belső világomban nőttem fel. Van 2testvérem, az egyik tesommal nagyon jó a kapcsolatom, sőt mindenkinek olyan tesot kivánok, mint ő (csak sajnos nem nöttünk fel együtt...:S és vidéken lakik a gyerekéivel, feleségével-nagyon szeretem őket, ők a mindenem) meg van még egy tesom, ő vele épp hogy ismerjük kb egymást. mind a 3an máshol nöttünk fel... :(
Úgy gondolom, ha legalább édesapám normális ember lett volna/lenne, nem lennék ilyen visszahúzodó, nem lennék ilyen gyenge érzelmileg.
Nagyon rossz látni az utcán, gyerekeket az anyukájukkal :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!