Hogyan dolgoztad fel, ha csak az egyik szülőddel nőttél fel? Hogyan hatott az életedre?!

Nekem apukám nem volt, de úgy érzem, nem okozott bennem semmi sérülést ez.

A ballagásomon beszéltem először apámmal, azóta néha felhív, de olyan számomra, mint egy idegen, jobban szeretem, ha inkább nem keres. Túl későn kapott észbe, hogy van egy lánya, én már nem tudok apaként nézni rá, de egyébként nem haragszom rá.

Anyám utána következő élettársa viszont sokkal rosszabb nála (alkoholista, erőszakos, stb.)...

23L

nekem édesanyám 5 éves koromban halt meg, elgázolta egy kamion. most serdülő koromban érzem igazán a hiányát. van egy nővérem akivel elég rossz a viszonyom, van egy apám akivel szinte alig beszélek, s úgy érzem nem is ismerem és hogy a fontossági listáján én vagyok az utolsó. sokáig és néha még most is dühös vagyok édesanyámra mert itt hagyott egyedül ebben a világban. legtöbbször úgy érzem saját magamat neveltem fel, senki nem segített megismerni a világot magamnak kellett ezt megtenni. az én életemben senki nem töltötte be az anya szerepet és ez néha meg is látszik túlságosan is érzékeny vagyok.

remélem segítettem ezzel valamit :) :S

Engem anyukám és az ő szülei neveltek.

Nagyon hiányzott/hiányzik mai napig az apai gondoskodás. El sem tudom képzelni milyen egy apuka, ez nagyon rossz érzés. Sokszor elképzelem, hogy mennyi jó dolgot csinálhattunk volna együtt, és ez nagyon bánt :(

A mai napig nem dolgoztam fel, pedig már 22 vagyok.

Irigykedem, ha egy valóban boldog családot látok, akkor is, ha egy gyerek nagy szeretettel mesél az apjáról, vagy csak látom őket együtt. És nem értem, hogy miért éppen én vagyok ilyen szerencsétlen, hogy ezeket nem élhettem át...

Mindig az jusson eszedbe, hogy inkább EGY normális szülő, mint egy, vagy két alkoholista, drogos, agresszív vagy valami hasonló... Na ugye, milyen jó is az élet így?

Nekem ugyan két szülőm van, nővéremet apja otthagyta... ő is nemrég halt meg, sajnálta a nővérem, de végülis ennyi volt.. Nem érdekelte őt... Ez van.

A szüleim 7 éves koromban váltak el.Anya egyedül nevelt engem és a bátyámat.Az apám tkp sose tudott apaként viselkedni.Ha volt munkája,az is azért volt,mert a testvérei elintézték.Eljárt melózni,tévézett,evett-ivott,rejtvényt fejtett,meg kártyázott;labdázott velünk,aztán ennyi.Minden anyára maradt,mindennel neki kellett foglalkoznia.A válás után az édesanyjához költözött, minden 2. hétvégét nála töltöttünk. 15 éves voltam,mikor mama meghalt,azóta nem találkoztunk.Kiderült,hogy az apám 53 évesen személyiségét tekintve egy 4-5 éves gyerek szintjén áll,képtelen egyedül megállni a lábán.Jelenleg vmelyik testvére gyámsága alatt van,és egy szociális otthonban van.Gyerektartást nem nagyon fizetett,néha megdobott minket egy 5 rongyossal,de hát mi az 2 gyerekre?Alig dolgozott.Jobb,hogy így alakult,bár sosem értettem,tudtam,milyen lehet az,amikor egy lány csoptársam mesélte,hogy az apukájával ide-oda mennek,ezt és ezt csinálnak...Míg kicsik voltunk,és ő munkanélküli volt,egyszer anya mondta,hogy itt a tél,nincs tüzelő.Apám meg csak húzott egyet a vállán.Pedig elvgére ő is a szülőm és felnőtt ember.Kb. 3-4 éve váltottunk vagy 2-3 levelet,de nem sok értelmét látom,mivel egyáltalán nem is ismer minket.Ha nem is a legjobb csonka családban felnőni,de én azt mondom,legyen inkább egy teljes értékű,normális szülőm,mint egy magatehetetlen és egy idegroncs az előző nemtörődömsége miatt.

22/L

Nalunk a ferjem volt igy. 5 eves koraban valtak el a szulei, de mar elobb szetmentek es nem is emlekszik ra, mikor egyutt voltak a szulei. Az apjat 13-15 even keresztul egyaltalan nem latta. 28 eves koraban kezdett a helyzet rendezodni, mikor az unszolasomra meglatogattuk az apjat meg az uj feleseget es azota nagyon jo kapcsolat alakult ki kozottunk, mert megvaltoztak. Addig nagyon serult volt, nem tudta feldolgozni, bar nem mutatta ki masok elott.

Nagyon sajnalom, hogy igy alakult anyukaddal, de kar ezen bankodnod, mert ezt megvaltoztatni a halala miatt nem lehet. Volt olyan, akit viszont tudtal anyukadnak tekinteni? Apukadnak lett uj felesege?