Milyen a kapcsolatod a testvére (i) ddel?

20 vagyok, lány, egyetemista, kolis. 1-2 hetente járok haza.

Bátyámmal (23) egész jó, bár ritkán találkozunk, alig jár haza. De tudom, h bármikor mehetnék hozzá.

Húgommal (18) szuper. Ismerjük egymást, egyik legjobb bnőm. Ha hazamegyek, fél éjszakát képesek vagyunk átbeszélgetni. :)

Öcsém..(15) Néha elmegyek vele turizni, vagy ilyesmi. Vele annyira nem vagyok jóba, ő inkább a húgommal, mert ugye mind a ketten otthon vannak. :)

Sajnos nem valami jó. Igazából mint kiderült féltékeny mer lenni. Én meg csak nézek, hogy mire ugyan. Még csak a közelben sem lakok, hogy úgy nézzen ki a helyzet.

De beszéltünk, és nem haragszik, ettől függetlenül nem tart kapcsolatot, és mostmár én is többszöri próbálkozásra befejeztem. Annyit tudok, hogy egyéb családi bajai is vannak sajátján belül onnan eredhet ez, hogy eltávolítja magát, amit valahol talán időnként maga is tud, hogy nem jó, csak egyelőre nem tud változtatni rajta. Sajnos. Azt tudja, hogy én nyitva állok. Soha nem gondoltam volna, hogy velem ez megtörténhet. Eleinte mint kivülálló fogtam fel, egyszercsak egy nem szép napon rádöbbentem, hogy hopp ez én vagyok velem történik, és hogy a fenébe jutottunk ide. Vannak akik azt hiszik, ha már saját családjuk van akkor ahonnan jöttek már enyhén szólva le van ejtve. Sajnos nála is ezt látom.Mivel én nem vagyok ilyen, így nekem fáj, és hiányzik, bár nem hinném, hogy már sokkal jobb lesz.

nah hát nekem se párom, és még itthon lakom. 17/L vagyok, de azért válaszolok

egy nővérem van és egy bátyám.

a bátyámmal sose volt gond, mindig kijöttem vele, régebben amolyan példakép volt. nagyon laza, jófej, szeretek vele lenni.

a nővérem pont ellentét. vele soha nem beszélgetek semmiről, felszínes a kapcsolatunk, ő olyan komoly, meg csak mered és kuss. kb elmegyünk egymás mellett.

Nekem nagyon jó a kapcsolatom a testvéreimmel.

Van egy hugom (21) és egy öcsém (20)..

Apunk alkoholista volt, és nagyon féltünk tőle. Rossz volt otthon, mikor együtt rettegtünk attól, hogy ha apu hazajön részegen, mit fog összetörni, kivel fog ordibálni. Így mi 4- en (anyu, hugom, öcsém, én) nagyon összekovácsolódtunk, úgymond.

Aztán, apu elment elvonóra, de a tesókkal és anyuval a kapcsolat ugyan olyan szoros maradt.

Én férjhez mentem. Nekem a testvéreim borzasztó fontosak az életemben, a legjobb barátaim.

Rendszeresen járunk össze. Egy városban lakunk, így ezt egyszerű megoldani. A férjemmel kertes házban élünk, és ott szoktunk általában összeröffenni. :) Minimum heti 1x. Ez úgy néz ki, hogy ott van a hugom és a vőlegénye, az öcsém és a bnője, anyukánk, illetve mi ketten a férjemmel. (anyum nem mindig jön) Olyan jó ilyenkor összejönni, dumálgatni, kerti sütögetni, esetleg közösen borozgatni...stb. Az a legjobb, hogy a testvéreim párjaival is nagyon jóban vagyok, illetve ők is az én férjemmel.. :)

Mindig, bármikor számíthatok rájuk, és ők is rám, teljes mértékben!! :)

Ők a világ legjobb testvérei, és azt hiszem nélkülük nagyon sok rossz időszakot nem tudtam volna átvészelni!

Az esküvőnkön választani sem akartam, hogy melyikük legyen a tanúm, (meg is kaptam érte anyósomtól, h miért variálok):) így mindketten a tanúim voltak(egyik a polgárin, másik a templomin) .. Így volt tökéletes...:)

üdv. 23/N

nagyon jó a kapcsolatunk!!!

naponta össze se tudom számolni hányszor beszélünk egymással. napközben bármi kérdésem van, őt hívom és van bőven mivel babával vagyok itthon, neki 1 évvel idősebb a gyereke így tud is segíteni :)

heti ötször biztos találkozunk, együtt megyünk játszótérre, közértbe, ruhát venni, stb., vagy ha nincs kedvünk csavarogni vagy átjönnek hozzánk és a kertben játszanak a gyerekeink vagy mi megyünk hozzájuk feltúrni a lakást :)

férjeink lassan 10 éve jó barátok ezért sokszor a hétvégét is együtt töltjük. közös nyaralás minden évben.

talán már túlzásba is visszük :D

lakásunkat is úgy vettük, hogy hozzájuk közel... :)

3-an vagyunk lánytestvérek.A nővérem 40 éves,én 38 éves vagyok,a húgom 33 éves.Mindhárman külön élünk,családunk van.Mivel anya nélkül nőttünk fel,így mindig is szoros volt a kapcsolat közöttünk..Nővérem volt az anyapótló.(főleg a húgomnak)

Az élet elsodort minket egymástól.Nővérem vidéken él,húgom Pesten,én Angliában..De minden hétvégén telefonálok nekik,és beszélgetünk mindenről.A húgom és a nővérem minden hétvégén találkoznak,ha ünnep van vagy munkaszüneti nap akkor össze is jönnek valaki lakásában.Ilyenkor én is jelentkezem,és videóbeszélgetéssel mégiscsak együtt vagyunk..Ha úgy tervezik akkor kijönnek hozzám 1-2 hétre is vagy ha én megyek nyaralni haza,akkor náluk vagyok pár napot..Ha kell segítjük egymást lelkileg és anyagilag is.pl: nem is olyan régen a húgom elvált,és a férje kidobta a lakásból.Mivel a bírósági per lassan 3 éve húzódik és neki is élnie kell valahol a lányával,a nővéremmel megelőlegeztünk neki pénzt,hogy lakást tudjon venni..Majd ha végre hozzájut a jogos részéhez visszaadja..Legalább nem albérletben él..De volt már,hogy rajtam segítettek,és akkor nekem is nagyon jól jött..Ez nálunk teljesen természetes dolog..

Én nagyon boldog vagyok,hogy ők a családom a testvéreim...