Tényleg el kell tartsuk?

Itt nem a hazáról van szó, hanem a szüleidről. Vagy szerinted az rendben van, ha valaki az anyját, aki így-úgy de felnevelte, hagyja hogy a híd alatt lakjon, mondván, hogy drága az olaj?

Igazad van, nem kéne ott tartani, hogy az ilyesmi előfordulhasson, de ez nem a Politika rovat, úgyhogy ebbe most nem emgyek bele.

Jó de teljesen más szitú volt a '60 évek, most is más...

Jó akkor elmondom mi az ami ebben a dologban irritál!

1. Az hogy anyámék úgy döntöttek hogy kell egy gyerek nekik az az ő döntésük volt, nem az enyém. Nekem ebben semmilyen beleszólásom sem volt!

2. Az hogy nekem kötelezően el kell tartanom őket az megint nem az én saját döntésem (soha sem szerettem a kötelező dolgokat)

3. Az hogy kötelezően előírják azt hogy nekem el kell tartanom. Az más kérdés, hogy ha van lehetőségem, akkor bizonyos életszínvonalat biztosítanék nekik (úgy ahogy ők is tették velem: soha semmire sem volt pénz (csak ezt hajtogatták, évente egyszer kaptam egy farmert, egy cipőt, és egy pulcsit ennyivel le voltam rendezve. Ja igen és kaja sem volt mindig otthon)

4. az is zavar, hogy pontosan nincs definiálva a dolog, igen úgy mint a gyerektartásnál: a fizetés x %-ka... ez így lenne korrekt! De jön az ötös pont

5. nehogy már nekem kelljen egy másik háztartást teljes költségét is fizetnem, mert ők nem hajlandóak eladni azt, bérlőt fogadni, vagy mert ragaszkodnak hozzá (elvégre én is gyerekkoromban velük éltem egy fedél alatt, és nem külön lakásban) vagy nem hajlandóak több idős emberrel összeköltözni hogy csökkentsék a rezsit (most nem idősek otthonáról beszélek) mert megszokták hogy saját lakásuk van, meg hogy nem akarnak idegen emberekkel együtt élni...stb.

6. Nehogy már nekem kelljen kifizetnem a banki hiteleiket (mert gondolom ez is hamarosan be lesz vezetve a kormány fene nagy banki seg_gnyalásuknak köszönhetően!) amiket magukra vettek fel és én abból egy fillért sem kaptam!

Ja igen... gondolom, ha már ezek után is élni szeretnél, majd veszel fel te is hitelt amit majd rányomsz a gyerekedre és a bankok majd élősködnek rajtad!

ja és 7. pont: Szerintem ezt nem az alkotmányban kellene rögzíteni.

1. A rokontartás közös szabályai

60. § (1) Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs.

(2) Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul.

(3) Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált.

(4) A gyermek a szülő érdemtelenségére általában nem hivatkozhat, ha a szülő tartási, gondozási és nevelési kötelességének eleget tett.

61. § (1) A tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban leszármazói kötelesek eltartani.

(2) Amennyiben a tartásra jogosultnak tartásra kötelezhető leszármazói nincsenek, eltartása felmenő rokonait terheli.

(3) Az a rokon, amelyik a tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartás kötelezettségében a távolabbit megelőzi.

(4) Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani; ez a kötelezettség azonban csak annyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, házastársa vagy bejegyzett élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes.

62. § (1) A házastárs vagy bejegyzett élettárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának vagy bejegyzett élettársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa vagy bejegyzett élettársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat, illetve bejegyzett élettársat egy sorban terheli.

(2) A mostohagyermek akkor köteles eltartani tartásra rászoruló mostohaszülőjét, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.

63. § (1) Több egysorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítő képességük arányában oszlik meg.

(2) Annak a tartásra kötelezettnek javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó munkát és egyéb terhet a tartási kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni.

64. § (1) Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a gyermek és a szülő a többi rokont, a leszármazó a felmenő rokont, a közelebbi rokon a távolabbit a jogosultságban megelőzi.

(2) A tartásra jogosultság sorrendjében a gyermek a házastársat, elvált házastársat, bejegyzett élettársat, elvált bejegyzett élettársat, a házastárs és az elvált házastárs, illetve bejegyzett élettárs és elvált bejegyzett élettárs pedig - egymással egysorban - a többi rokont megelőzi.

(3) A bíróság indokolt esetben - kérelemre - a tartásra jogosultság sorrendjét az (1) és (2) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja.

65. § (1) A kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. A leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségének viselésére is kiterjed.

(2) A tartási kötelezettség kiterjed az öreg koránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gondozásra szoruló rokonnal kapcsolatos gondozás költségeire, illetőleg az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra is.

66. § (1) Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné. E szabály alól a törvény kivételt tehet.

(2) Ha a tartásra köteles ez alól mentesül, a rá eső tartás a vele egy sorban álló kötelezettre, ilyenek hiányában pedig a sorban utána következő kötelezettekre hárul.

(3) A tartást a kötelezett - választása szerint - saját háztartásában természetben vagy havonként pénzben szolgáltathatja. A jogosult kérheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben szolgáltassa. A bíróság a felek viszonyainak figyelembevételével a tartás más módját is meghatározhatja.

67. § (1) A kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság és az ügyész, a szülőt illető tartási követelés iránt pedig a szülő érdekében a jegyző és az ügyész is indíthat pert.

(2) Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosultat saját háztartásában tartja és gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán is pert indíthat.

68. § (1) A tartási követelés hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető.

(2) Hat hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.

69. § (1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni.

(2) A tartás felemelését lehet kérni akkor is, ha a tartást közös egyetértéssel már eredetileg is számbavehetően kisebb összegben állapították meg, mint amennyi a törvény szerint járna.

A családjogi törvényből idéztem