Mit gondolnátok arról, ha jelen helyzetemben szülnék? (lent)

A helyzet az, hogy 23 éves lány vagyok és nagyon vágyom már egy kisbabára. Ez mindig is így volt, ám mivel megtalátam rá a (majdani) megfelelő személyt, így most ez még erősebb. A családban amint meglátok egy kisgyereket "elrabolom" és én dajkálom, amíg csak lehet. Tudom, hogy ez nem ennyiből áll, de legalább addig csillapíthatom ezen vágyamat.

Ezzel nem is lenne baj, de a családi körülményeink még nem olyanok, hogy ebbe a helyzetbe bevállalhatnánk a babát, ugyanis a párom még iskolába jár, én pedig nemrég végeztem, még a szokásos időt sem dolgoztam le, így alig kapnék úgy valamit. Egyébként biztosak vagyunk benne, hogy együtt éljülk le az életünket és el is jegyzett már.

A szüleinkkel jó a kapcsolatunk, ők biztos segítenének.

Olyan válaszoket nem kérnék, akik kikérik maguknak és mit gondolok én még ha tudom is, hogy végülis ez a helyes hozzáállás. A kérdés csupán elméleti.

Csak mégis,hogyan lehet ezt átvászelni? Hogy még vagy 3 évig nem lehetséges ez, pedig mindketten nagyon szeretnénk már gyereket vállalni. Ezen érvekkel beszéljük még le magunkat erről.

De mi lenne, ha mégis megtörténne és tényleg teherbeesnék?