A férjem gyáva vagy csak önzetlen?
Mióta a férjem ismerem, a családjában mi mindig mindenkinek a rendelkezésére állunk.
Ha baj, probléma van, mindig mi vagyunk azok, akik mindent elintéznek, azonnal rohannak, akikre lehet számítani.
Pl: apósomnak elromlik az autója, mi azonnal megyünk, elvontatjuk, szerelőhöz visszük.
Sógornőm nem akarja fiát (23) este 11-kor zaklatni, minket kér meg, hogy vigyük el a kórházba a férjéhez, mert bevitte a mentő.
A sógornőm fiának autóra van szüksége, majd mi kölcsönadjuk a miénket.
Sógornőm fia költözik, majd mi segítünk bútort szállítani.
Sógornőm menyének nem volt állása, a férjem szerzett neki egyet.
Nem ezzel van baj, szívesen segítek, de ha nekünk kell valami, akkor a férjem soha nem szól senkinek.
Nekem sincs munkám, de amikor szólok a férjemnek, hogy légyszi kérdezd meg az ismerősödet, soha nem teszi.
Amikor mi költöztünk, hívtunk szállítókat, mert csak nem képzelem, hogy valakit zavarunk a családból!
Amikor autóra volt szükségünk, béreltem egyet, mert csak nem gondolom, hogy valakitől elkérjük, hisz neki is kell!
Autó elromlik, hívjam a barátomat, majd az segít hazavontatni, vagy a szerelőhöz.
A legújabb, hogy ballagásra kellene mennünk, és a sógornőmtől akartam kölcsönkérni egy kalapot.(van neki ezer, arra az egy napra nem hiszem, hogy hiányzott volna neki) Megkértem a férjem, hogy kérdezze meg, lehet-e róla szó?
A férjem: - Jó ötlet, biztos ad kölcsön. De nem tudom, mikor van otthon, meg egyáltalán, most van valami pasija, aki folyton ott lóg nála. Hát, ... nem tudom. Majd felhívom.
Ennek két hete. Azóta egy barátnőmtől kaptam kölcsön, amikor a férjem megtudta: Na, látod, milyen ügyes vagy, tudtam, hogy elintézed!
Már arra is gondoltam, hogy elmondom az anyósomnak, de nem tudom jó ötlet-e?
Mert ha találkozunk, akkor a férjem elmeséli, hogy sikerült megoldani a problémát és olyankor jön az, hogy : - De hát miért nem szóltatok? Szívesen segítettünk volna/adtuk volna kölcsön/hoztuk volna el, stb!
Már nagyon unom ezt az egészet, mit tehetnék?
'Amikor kérdeztem, azt mondta, hogy nem tartozik rám. A sógornőm telefonszámát nem tudom, de ha tudnám és felhívnám, akkor azt a férjem zaklatásnak fogná fel, és a háta mögötti intézkedésnek. '
Ez az ami nagyon unfair az én szemeben.Nem köt dolgokat ami követetten téged titeket is érint, viszont elvárja , h te mindenről beszámolj neki és ne intézkedj a háta
mögött.
Olyan nincs egy családban, h valaki ne tudja a sógornője számát, vagy ne beszélgethessen bármikor, bármiről az anyósával vagy a sógornőjével.
Állj a sarkadra és követeld ki a helyed a családban, úgy a szűk családodban a férjeddel , mint a tágan értelmezett családban az ő rokonsága előtt. Mert ez így túlságosan is érdekes, ahogy ti vagytok .
-az orrodra , ami közvetetten-
bocs elírtam
Csak érdekesség:
Tegnap meghívott a barátnőm vacsorára.
Szóltam a férjemnek, hogy elmegyek.
Válasz: oké, de én is!
Kérdeztem, hogy ezt hogy gondolja, mire azt válaszolta, hogy csak nem leszek olyan piszok, hogy nem viszem magammal?
Visszakérdeztem, hogy amikor őt hívták meg a barátai, simán itthon hagyott, vagy amikor a munkahelyén volt buli, akkor sem mehettem. Egyébként, ha találkozik rég nem látott barátjával, osztálytársával, mindig azt mondja, hogy ő egyedülálló.
Ha látom, hogy valaki közeledik, akit ismer, akkor ott szoktam hagyni. Ha ott maradnék, akkor is csak : egy ismerősöm - felkiáltással mutatna be.
Minek neki család, ha nem akarja felvállalni?
Családi eseményeken sem szeretek részt venni, mert soha nem tudom az aktuális dolgokat.
Sándor, kíváncsi vagyok a véleményére!
Mi ez?
El vagy nyomva.
Miért nem akar felvállalni? Most akkor a férjed vagy vagy csak ismerősöd akiről beszélsz?Egy férj , ilyeneket nem csinál , de még egy udvarló, vagy ép aktuális pasi sem.
Az egész helyzet értelmezése meghaladja a képességeim:)
Vagy van valami nagyon fontos tényező amiről még nem szóltál eddig.
Még előttem volt egy barátnője, akivel együtt álmodoztak, terveket szőttek, de megvalósítani egyet sem tudtak.
Kaptak pénzt, segítették őket, de nem mentek semmire. A férjem feleségül akarta venni a lányt, a lány nemet mondott, de továbbra is együtt laktak.
Egyszer csak a lány ön és közveszélyes dolgokat kezdett csinálni, mire a férjem mentőt hívott és a lányt bevitték a pszichiátriára. Mire kijött, már beleszeretett egy beteghordóba és a férjemet szó nélkül ott hagyta.
A férjem adott neki pénzt (mégis csak élettársak voltak, együtt vettek autót, stb) de amikor a pénz elfogyott, a pasi kidobta és a barátnő visszatért volna a férjemhez.
Csakhogy közben mi már együtt jártunk, de a férjem (akkor még csak barátom) nem tudta/ merte/ akarta elmondani az igazat, úgyhogy kb egy fél évig mind a kettőnkkel együtt volt. Én tudtam az exről, ő nem tudott rólam.
Az ok: nehogy visszaessen idegileg és megint kórházba kerüljön.
A fél év után mondtam a férjemnek, hogy válasszon, na, akkor végre összeszedte a csaj minden holmiját és véget vetett a dolognak.
Viszont lelkileg teljesen padlón volt, mert ha csak a lány nevét meghallotta, elkezdett remegni és ideges lett.
Szóval egy ilyen előd után kerültem én a családba.
Nekem úgy tűnik, mintha nem akarna még egyszer ugyanabba a hibába esni.
Egyébként már többször felajánlottam, hogy elmegyek, ne rongáljuk egymás idegeit, de olyankor jön a "szeretlek, nem tudok élni nélküled " duma és én maradok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!