A férjem gyáva vagy csak önzetlen?
Mióta a férjem ismerem, a családjában mi mindig mindenkinek a rendelkezésére állunk.
Ha baj, probléma van, mindig mi vagyunk azok, akik mindent elintéznek, azonnal rohannak, akikre lehet számítani.
Pl: apósomnak elromlik az autója, mi azonnal megyünk, elvontatjuk, szerelőhöz visszük.
Sógornőm nem akarja fiát (23) este 11-kor zaklatni, minket kér meg, hogy vigyük el a kórházba a férjéhez, mert bevitte a mentő.
A sógornőm fiának autóra van szüksége, majd mi kölcsönadjuk a miénket.
Sógornőm fia költözik, majd mi segítünk bútort szállítani.
Sógornőm menyének nem volt állása, a férjem szerzett neki egyet.
Nem ezzel van baj, szívesen segítek, de ha nekünk kell valami, akkor a férjem soha nem szól senkinek.
Nekem sincs munkám, de amikor szólok a férjemnek, hogy légyszi kérdezd meg az ismerősödet, soha nem teszi.
Amikor mi költöztünk, hívtunk szállítókat, mert csak nem képzelem, hogy valakit zavarunk a családból!
Amikor autóra volt szükségünk, béreltem egyet, mert csak nem gondolom, hogy valakitől elkérjük, hisz neki is kell!
Autó elromlik, hívjam a barátomat, majd az segít hazavontatni, vagy a szerelőhöz.
A legújabb, hogy ballagásra kellene mennünk, és a sógornőmtől akartam kölcsönkérni egy kalapot.(van neki ezer, arra az egy napra nem hiszem, hogy hiányzott volna neki) Megkértem a férjem, hogy kérdezze meg, lehet-e róla szó?
A férjem: - Jó ötlet, biztos ad kölcsön. De nem tudom, mikor van otthon, meg egyáltalán, most van valami pasija, aki folyton ott lóg nála. Hát, ... nem tudom. Majd felhívom.
Ennek két hete. Azóta egy barátnőmtől kaptam kölcsön, amikor a férjem megtudta: Na, látod, milyen ügyes vagy, tudtam, hogy elintézed!
Már arra is gondoltam, hogy elmondom az anyósomnak, de nem tudom jó ötlet-e?
Mert ha találkozunk, akkor a férjem elmeséli, hogy sikerült megoldani a problémát és olyankor jön az, hogy : - De hát miért nem szóltatok? Szívesen segítettünk volna/adtuk volna kölcsön/hoztuk volna el, stb!
Már nagyon unom ezt az egészet, mit tehetnék?
válasza:
válasza:Lehet, hogy nem szeret szívességet kérni, de ha valamit nem tudunk megoldani, akkor az én barátaim, ismerőseim bezzeg jól jönnek.
Most megfogadtam, hogy tőle se fogok többé semmit sem kérni, úgysem segít.
De akkor meg milyen házasság az ilyen?
válasza:Te is intézhetsz ilyen esetben pl:autót stb.
Az én férjem pl. képtelen üzletelni,alkudni.Ha én megteszem mindíg örül és értékeli.Hajrá!
válasza:Neked nincs szád? Te is megkérdezhetted volna a sógornődet kalap ügyben. Ahogy segítséget kérhettél volna a férjed rokonaitól te is. Néma gyereknek senki nem érti a szavát!
Főleg,ha tudod,hogy a férjed ilyen természetű.
Ha ezek neked problémát jelentenek,akkor ne csodálkozz,ha a házasságod rámegy.
válasza:A férjed önzetlen, ezzel nincs is baj.
DE!!! Te gyerek vagy? Vagy miért NEKI kellene a te dolgaid miatt intezkedni? Te is meg tudod kérdezni az ismerösöket, hogy tudnak-e NEKED munkát keresni, NEKED autót kölcsönözni (vagy éppen kalapot) - EZ NEM a férjed dolga.
Szerintem ideje, hogy felnött legyél, és a saját dolgaidat te rendezd - és valószinü, hogy a férjed is ezért nem csinál meg mindent helyetted, hogy önállósodj végre.
válasza: válasza:Hasonló cipőben járok én is.Mivel , hogy maszek vagyok és itthon dogozom a saját műhelyemben mindenki azt hiszi, h itthon vagyok és ráérek a vacakságaikkal foglalkozni. Az összes szomszéd néhány ismerős és családtag rám van kapva. Olyanokért is áthívnak, h megszereljem , amiket egy férfinak meg kellene tudnia csinálni.Az egyik pl nem tudta bezárni az ablakot-átmentem 10 másodperces munka volt, másiknak beakadt a redőny-két csavart kellett kicsavarni és a madzagját ami melléfutott a tárcsának vissza igazítani -2 perc volt.A másiknak a szúnyoghálót kellet kellet kicserélni- az is 10 csavar és egy olló kellet hozzá stb stb.Ilyesmikért nem kérek pénzt mert, szégyellek, mert annyira kisértékű munkák , h ha aprópénzt elfogadnék értük , avval csak lenézetném magam.Volt idő amikor taxinak néztek, de még a benzin árát se nagyon akarták maguktól kifizetni.Ezeknek újabban oda adom a taxis haverom telószámát.De így is sok délelőttöm megy el még szaladgálással , mások problémáival, ügyek intézésével és aztán dolgozhatok éjfélig, h utolérjem magam.
Alkudozni, cigánykodni én sem szoktam. Megmondom az árat , ha jó ok ha nem ,el lehet menni.Amikor egy mester enged valaminek az árából akkor avval,demonstrálta komolytalanságát.Ugyanúgy én sem kínlódok vevőként, megrendelőként senkivel. Ha nem felel meg nekem az ár érték arány tovább megyek és tájékozódok még.
Volt idő amikor már olyan szinten elegem volt abból, h mindenki engem talál meg minden problémájával, hogy már amikor ajtót nyitottam avval köszöntem , h NEM ÉREK RÁ.A telefonba is az első szavaim ugyan ezek voltak.Soha nem magyarázkodok. Oszt annyi.
Persze én szinte soha nem fordulok senkihez magam miatt , (mert a pofám szakadna le úgy érzem:), de ennek ellenére is úgy jönnek hozzám , mintha nekem dolgom volna visszasegíteni a semmit amit ők segítettek nekem.De még így is megyek, megcsinálom ,elintézem és aztán meg bosszankodom , h már mindjárt dél van és még nem csináltam semmit.
Nem, nem vagyok gyerek és igen, van szám is.
Csakhogy a férjem 1,5 éve beköltözött az irodájába, hogy mindenkinek a segítségére siethessen, akár éjszaka is.
Akkor pénteken hazajött, és hétfő reggel ment el.
Azután már csak szombaton délután jött haza és hétfőn ment vissza. Egy hónapja viszont már csak szombat estefelé jön, és vasárnap ebéd után már rohan is vissza.
Az anyósomék is beköltöztek a városba, amit akkor tudtam meg, amikor a férjem nevére megjött a hitelfelvételről a papír. Amikor kérdeztem, azt mondta, hogy nem tartozik rám. A sógornőm telefonszámát nem tudom, de ha tudnám és felhívnám, akkor azt a férjem zaklatásnak fogná fel, és a háta mögötti intézkedésnek.
Ha az anyósom hív, először szólnom kell a férjemnek, megkérdezni, hogy tudja-e miért hív, és a mamát csak utána hívhatom vissza.
De ha a családban van valami, sofőrnek, bútorszállítónak és autószerelőnek jó vagyok, de mindenről én értesülök utoljára.
válasza:Hát, így már más a leányzó fekvése. Milyen házasság az ilyen? Alig vagytok együtt, gyakorlatilag egy éjszakát töltöttök egymással egy héten. A férjed az ő családjától teljesen távol tart. Itt nem is az a legnagyobb probléma, amit a kérdésben leírtál. Ez már nem arról szól, hogy ő segít mindenkinek, hanem arról, hogy konkrétan le se tojik téged.
Ülj le vele, beszéljétek meg, mert ne haragudj, de ez nem olyan, mint egy házasság. A házasságban alap, hogy együtt élnek, együtt döntenek, és egymást segítik.
(Zárójelben tenném hozzá, hogy azért is a körmére néznék, hogy nincs e valakie. Gyanús ez a különköltözés.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!