Mennyire rossz ez így a kapcsolatunkat tekintve? Véleményeket várok.

Nos a történet nem túl egyszerű, de összeszűkítem.

2 hónapja járunk a barátommal. Előtte nagy szerelem csak 4 éve volt neki, tehát ha a sok köztes csajt nem vesszük, akiket pótszernek használt, kihasznált, megcsalt, mert ki akarta élni magát, akkor én vagyok neki a 2. szerelem. Ezt biztosra tudom, ebben nem kételkedem. Tudom, lehet azt mondani, hogy azt mondja amit hallani akarok, de az ember érzi, hogy mennyire őszintén mondja a másik az, hogy "szeretlek" sőt, sosem ezt mondja, hanem azt, hogy "szerelmes vagyok beléd".

Mégis egy részeges haverja a bogarat a fülembe ültette. Elmondta, hogy az előző lány, akivel 4 éve jött össze, és 2 és fél évig együtt voltak, ő volt a mindene. Nagyon szerette a lányt és hogy ő biztos abban, hogy ha a lány beállítana és azt mondaná, hogy "kezdjük újra" akkor gondolkodás nélkül újra kezdené vele. ( Ezzel a haverral a barátom másfél éve nem találkozott, szal szerintem annyira nem hitelesek a dolgok, az emberek változnak). Illetve állítólag (ott ültem mellettük, én nem hallottam...) azt mondta a barátom a srácnak, hogy szeretem engem, de még mindig visszamenne ahhoz a lányhoz.

Nem is tudom mit gondoljak, hogy a fiúknál ez hogyan működik... Én ezt nem érzem rajta. Meglepően sokat változott pozitív irányba mióta együtt vagyunk, minden mellettünk szól...

De ha tényleg így van... Akkor csak idő kell? Mert 2 hónap az még semmi 2és fél évhez képest... Annyiszor mondja, hogy nagyon szeretné ha nagyon sokáig együtt maradnánk. Sőt azt is mondta, hogy hogy 5-6 évvel később találkozunk még feleségül is kérne...

Aggódjak? ( azt kifelejtettem, hogy ezen az ominózus bszélgetésen elég illuminált állapotban volt már a barátom..)