Házasság, de csakis szerződéssel?

Kényes téma, de szerintem korrekt. Az az autó meg a lakás az övé. Erről szépen írtok egy papírt. Ennyi. Hisz jó esetben sosem lesz rá szükség, de a mai világban nem árt az óvatosság. És most hiába mondod, hogy te nem követelnél rajta semmit egy esetleges váláskor, nem tudhatod, hogy mik lennének a körülmények, erről is elég kérdést olvasni ezen az oldalon.

Ezen kár problémázni, hisz csak a vagyon igazságos elosztásáról van szó - válás esetén. Dolgozni kell rajta, hogy ez be se következzen.

34N

Ez teljesen jogos a párod részéről. A szerződésben azt is rögzíteni kell,hogy a házasság alatti törlesztések miatt mennyi lesz a te tulajdonrészed.

A házasság alatt keletkezett minden vagyon és adósság is közös. Így a te kereseted sem lesz csak az övé.

Szerződés párti vagyok én is.Lehet valaki szerelmes,lehet bízni a másikban,de nincs ember a világon,aki meg tudná mondani mi lesz vele 20 év múlva.Az ember még saját magáért sem vállalhat felelősséget,hogy milyen lesz a természete X év múlva,nemhogy másért.Az ilyen szerződést mindig az életés balaesetbiztosításokhoz szoktam hasonlítani.A fene sem akar megsérülni vagy meghalni,de ha megtörténik a baj,legyen mihez nyúlni.Ez a papír akkor úgysem fog kelleni,ha jól megvagytok.Ha pedig gond van,akkor pedig kincset érhet.

Az a lakás és autó,amit házasság előtt vett soha nem lesz a tiéd, szerződés nélkül sem.A szerződésbe érdemes beleírni például egy cég vagy egy bérbe adott lakás profitjából befolyt összeg a tulajdonosé lesz és nem feleződik.De akár a te fizetésedről is lehet benne kitétel,igazából bármit bele lehet foglalni,amiben a felek megegyeznek.

A párod elővigyázatos,ami nem azt jelenti,hogy nem szeret,csak épp nem hülye.

A házassági szerződés neked sem olyan rossz, le van minden tisztázva nem tudjátok utána ölni egymást, meg nem fogsz 15kilót fogyni az idegtől.

Meg persze, mindenki ezt mondja, mikor házasodnak, hogy nekem semmi sem kellene meg stb. hogy is házasodnának össze, ha másként gondolják, aztán meg mikor jön a válás, akkor jön az, hogy ezt a szemét g.cit csak azért is jól megszivatom.

Amúgy meg ne haragudj, ha vett hitelre kocsit lakást, nyilván tudja is fizetni, mert amúgy nem adtak volna neki, ráadásul jócskán kell önerő neki, neked az egészhez semmi közöd, csak beletennéd a fenekedet és azt akarod, hogy közös legyen?

Általában tényleg azok ágálnak úgy a szerződés ellen, akiknek nem tetszik, hogy ők nem kapnak abból, amihez tényleg nincs joguk.

Ha majd 40 év múlva meghal, úgyis te örökölsz, ha meg elváltok, jó hogy nem közös már. Bocs már, de ha te kidolgoznád a beled, hogy összeszedj önerőt a lakáshoz, meg vennéd, fizetnéd, és akkor ő meg a pucér s.ggével jönne, hogy há' mé' nem közös, ne mondd már, hogy úgy lennél vele, hogy ja persze én izzadtam meg érte, legyen közös, ha meg félre kefélsz viszed a felét.

A házassági szerződés nem azt jelenti, hogy minden automatikusan az övé. Abban lefixáljátok, hogy ki mit vitt a házasságba, esetleg később ha te veszel valamit, azt is beleveszitek, hogy az a tiéd.

Persze csúnyán hangzik. Valamint "nem szokás". És tudom, hogy most nagy a szerelem.

De nem véletlen létezik ez a dolog.

Pár évtizeddel ezelőtt a házasság még egy felbonthatatlan, szent kötelék volt. Felesleges volt szerződni, mert válás mint olyan, egyáltalán nem létezett.

De ma ez nem így van. Még az is lehet, hogy 20-30 év múlva a te fejed csavarja el valaki más.

Addig nem is kell a szerződésre gondolni, csak egyszer, amikor aláírjátok.

De akkor lényegesen megkönnyíti az elválást.

Ha együtt élitek le az életeteket, akkor nem mindegy, hogy eggyel több papír van valahol a fiók mélyén? Nem bánt senkit, nem kér enni.

A párod mindenképp "bizalmatlan" marad a szemedben, még ha rá is erőlteted, hogy ne írjatok alá szerződést, akkor is eszedbe fog jutni, hogy szerződni akart veled. Az érzés, ami benned lesz, ugyanaz.

Akkor meg nem mindegy, hogy aláírod-e neki?

(még egy dolog: mi pl. a következőt csináljuk, a párom lízingel egy lakást, amiben lakunk. Most még a keresetünkkel nagyjából külön rendelkezünk, illetve nekem nincs sok jövedelmem, csak amennyi a napi kiadások felét fedezi. De ha házasodunk és teljes munkaidőben tudok dolgozni, akkor biztos vagyok benne, hogy kb. ugyanannyi pénzt, mint amennyit ő a lakására költ, félreteszek a bankba. Így nagyjából ugyanannyira gyarapodunk mindketten - és ha netán négyesikreink születnének, az ő lakásából és az én pénzemből tudunk venni egy olyan házat, ami már a szerződésben is fele-fele tulajdon lesz)

Szerintem sincsen semmi baj a papírral.Egy nagyon jó dolog,megvéd benneteket egymástól, sose tudhatod, hogy mi lesz x év múlva.Most szereted, de hallottunk már válásról nem is egyről.Egyetértek az előttem szólókkal.

23L

Muszáj nektek összeházasodnotok? Nem azért, de ha a párodnak egy cége lenne, vagy valami nagyobb vagyona, akkor megérteném. A lakás, ha az ő nevén van, azt hiszem, amúgy is az övé marad szerződés nélkül is, meg bármi más, ami a nevén van. De ennek utána kell járni, nem biztos.

Arról van szó, hogy a párod be akarja magát biztosítani, hogy ha elváltok, akkor nehogy becsapd, vagy elvidd, ami az övé. Hogy miért fordult meg a fejében ez a gondolat, rossz tapasztalata van, vagy mások rossz tapasztalatai miatt fél, vagy más oka van, azt nem lehet tudni.

Nem vagyunk egyformák, de nekem a házasság egy nagyon komoly elhatározás és minden velejáróját vállalom és a párom is, nem is próbáltunk meg kikerülni semmit, semmiféle szerződéssel.

Én úgy vagyok ezzel, hogy ha bármelyikünk fejében megfordult volna az ilyesmi (hacsak nem olyan okkal, hogy egy cég, vagy egy másik családtag lett volna érintett, ami, vagy aki miatt tényleg kellett volna a szerződés), akkor inkább nem házasodunk össze, hanem élünk együtt, békében, szeretetben, de nem törvényesítjük. Így szerződés sem kell, meg semmi.

Egyébként sokan választják ma a házasságnak ezt a formáját, hogy szerződésben rögzítik a felek, hogy mi kié.

Én mindenesetre soha nem mentem volna bele a házasságba, ha bármilyen téren bármi kis bizonytalanság is lett volna bármelyikünkben, miután mindketten alaposan átgondoltuk a döntésünket.