Soha nem fogunk saját házba/lakásba költözni, igaz?

A történet:

A ház amiben most lakunk nagyapámé és nagymamámé volt, de már születésem óta itt éltünk. Nagymamámék a szomszédban egy kisebb házban. Meghalt anyu és nagyapa, én 20-on felül, tesóm pedig most töltötte be a 18-at. Így mamánk elmondása szerint a ház fele az övé, a másik fele pedig tesómmal közös. A haszonélvezet a mamáé. Amíg apu él a házat el nem tudjuk adni, mivel neki nincsen hová mennie, anyukája meghalt, családi házat eladták, a részét belerakta ebbe a házba (felújítás, tetőcsere stb).

Páromnak is hasonló az esete, csakhogy neki idősebb az apukája és segíteni kell neki ezt azt a ház körül. Neki a testvére már rég nem lakik otthon.

Az összeköltözés vagy nálunk vagy náluk lehetséges, én úgy látom, saját lakásunk soha nem lesz, igaz?

Párom nem is tartja szükségesnek a különköltözést. De így például egy gyerek szoba kialakítása esélytelen, mert nincs szabad szoba egyik házban sem. Szerintetek jó ez így? Mindenhonnan azt hallom, hogy külön kell menni a szülőktől.