Mit csináljak, ha megtudtam, hogy anyósom az összes megtakarított pénzét elkölti (már folyószámla hitelből él)?

"Nem kell segíteni sem, így van.

Csak azt nem tudom, hogy honnan veszik a jogot a menyek/vejek, hogy egyáltalán az anyós pénzügyeivel foglalkozzanak.Ha ez fordítva van, akkor itt sikítozik mindegyik, hogy az anyós beleszól az életükbe.Akkor hogy is van ez?Őnekik közük van az anyós pénzügyeihez, de visszafele kuss?Ugye?

És miért vonnák a férjtől az anyja tartozását?Ha meg is hal, akkor is le lehet mondani az örökségről, legyen az vagyon, vagy tartozás.

Minden generáció foglalkozzon a saját kasszájával, nem kell jogot formálni a másikéra."

Sajnos nem igy van, NEM lehet lemondani a tartozasrol. :) Ha a felmenödtöl nem is örökölsz semmit, Te fizeted a temetest, ha adossagot is örökölsz, azt fizeted, nem tudtad? Barki utananezhet, aki meg nem tapasztalta meg.

A tartozásról KÜLÖN tényleg nem lehet lemondani, ám az örökséget EGYBEN vissza lehet utasítani. Akkor átszáll a jog következő törvényes örökösre, aki szintén dönthet így. Legutolsóként az államra száll, aki már nem dönthet így felőle. Ha több tartozást örökölnél, mint amennyid az illetékek befizetése után nálad maradna, egyszerűen visszautasítod az örökséget EGÉSZÉBEN, a bank/állam meg így járt. Persze, akkor esetleg ki kell költöznöd abból a házból, ahol addig éltél. Ezeket keverik sokan.

Ui.: 09:06 -> Ne csak másoknak ajánld fel az utánanézést, tegyél így magad is! (Gugli a Te barátod! Bár a fellelhető válaszok átlagos jósága minden ilyen rossz válasszal romlik, mint a fenti, amit adtál. Már csak ezért sem szép dolog hülyeségeket írni ide. Lehet, hogy Te valamiért így jártál, ám ez nem a főszabály, biztosan nem írtál le valamilyen lényeges körülményt.)

"Lehet, hogy Te valamiért így jártál, ám ez nem a főszabály, biztosan nem írtál le valamilyen lényeges körülményt."

Valoban nem, mert a kerdes szempontjabol nem volt fontos, es hosszu a törtenet, de akkor reszletezem: apam nem tartotta a kapcsolatot az apjaval, pontosabban forditva - a nagymamam apu megszületese utan visszaköltözött 300 km-re oda, ahol a szülei laktak, es ezutan minden levelet, amit apunak az apja irt, visszatartott, eltitkolt apu elöl. Igy apu soha nem ismerte (volna) meg az apjat. Csakhogy 19 evesen egy katonatarsa "felismerte" apuban az apjat, mivel apu teljesen ugyanugy nezett ki, mint az apja, akit ö szemelyesen ismert! Igy jutott a tudomasara apunak, hol el az apja, es megkereste... Ennyit tudok, itt pont is lehetne. Hogy a talalkozason mi törtent, azt sajnos nem tudni, mert apu kitert a tema elöl... Amig apu elt, tekinetettel az ö akaratara, tiszteletben tartva az erzeseit, nem kerestem en sem, testverem es anyu sem. Apu sajnos alkoholista volt, nem tudta sosem feldolgozni a vele törtenteket, de emberileg en meg is ertem, amiatt, amiket atelt, csak sajnos nem tudtam neki segiteni, mert az italba menekült... Amikor apu meghalt (idejekoran, közvetve az alkoholizmusa miatt), a temetesei költsegeket mi fizettük, es az utolso fizetese volt az örökseg. A haz, amiben anyuval laktak, anyu nagyszülöi öröksege. A temetest tehat mindenkeppen az örökösökre utaljak at, akkor is, ha az örökseg erteke kevesebb (apunak az utolso fizetese volt), ezt megtapasztaltam. Persze lehet, hogy vitaba lehet szallni, ezt termeszetesen anyura valo tekintettel nem tettük, aki ugyanabban a kis faluban el tovabbra is. Mivel minden embernek jar a felmenöitöl örökseg, mindenkinek szam szerint ugyanannyi nagymamaja es nagypapaja van, az örökseg pedig ver szerinti, ezert javasoltak, hogy jarjunk utana az ismeretlen agnak is. Korabban is erdekelt volna, kik ök, hogyan elnek, vajon hasonlitunk-e egymasra, igy hat nekialltam... Nem hivatalos uton sikerült megtudnom, hogy apu apja pont azon az even halt meg, amikor talalkoztak. Vagy lehet, hogy mar nem is talalkoztak? Ki tudja... A szemelyes adatok vedelmere hivatkozassal többet nem mondhatnak sajnos a hatosagok, ugyanis termeszetesen nincs rola semmilyen papirom. Csak apu születesi anyak.kivonata, egy ferfinevvel... A dokument, ami alapjan kiallitottak az Anyakönyvi Hivatalban, nem tartalmazza sem a lakhelyet, csupan az ismeretlen nagyapa születesi helyet, idejet, de maganszemelynek ez sem kiadhato. Egy ügyvedet lehet ilyen esetben megbizni, aki borsos aron (a megkerdezett ügyved minimum 60000FT-ra saccolta) kideriti, ki a nagyapam, kik a rokonaim ezen az agon, hol es hogyan elnek, mivel az Anyakönyvi hivatalok maganszemelynek NEM adhatnak ki semmilyen infot egy születesei anyak.kivonattal! Arra viszont felhivtak a figyelmemet, hogy kerdes: erdemes-e? A korabban leirtak miatt: mert ha az ismeretlen nagyapanak nem volt több leszarmazottja, es a temeteset az önkormanyzat fizette, azt mindenkeppen rank utaljak, es ha emellett csak adossagai voltak, azt is! Igy fejezte ki magat egy Bp-i anyakönyvi hivatal alkalmazottja, ezekkel a szavakkal, ezert a legjobb tudasomat adtam tovabb. A megkerdezett ügyved sem javitotta ki, hogy nem igy lenne. Rengeteget keresgeltem a neten is, es nem talaltam ezekröl mas infot. Legy szives, linkeld be, konkretan hol van erröl hivatalos dokumentum, amit a 16.14-es hsz-ban irtal!

(Nekem is hasznos lehet.)

09.06.

Értem, miért beszélünk el egymás mellett.

A temetés költségei nem az elhunyt költségei, hanem a túlélőké.

Semmi köze egy olyan adóssághoz, amit az elhunyt életében halmozott fel. Ezt a költséget, ha az illetőnek nincsenek rokonai, az állam valamilyen formában átvállalja. Ha előkerül az örökös, ráterheli, hiszen eleve az ő kötelessége lett volna gondoskodni az elhunyt temetéséről. Ez azonban az állammal szemben fennálló tartozás, amit csak azért nem érvényesít, mert nem képes rá, ha a rokonok ismeretlenek vagy elérhetetlenek. (Pl. kivándoroltak, ismeretlen helyen tartózkodnak.)

Ezzel szemben, amit én mondok az az eset, amiről a kérdésben is szó van, vagyis a rokon még életében tetemes adósságot halmoz fel, ismert minden rokon, van hagyatéki tárgyalás, ahol az örökösök nyilatkoznak az öröklés felől. Itt van lehetőség azt egyben visszautasítani, ha nagyobb összegű tartozást tartalmaz, vagyis nettó negatív összeg lenne. Ez a temetés költségeit semmilyen módon nem érinti. Sajnálom. (Mármint tényleg őszintén sajnálom, hogy így jártál, és ez nem segít rajtad. Nem bántani akarlak. A kérdezőn viszont még segíthet, így jó ha tud róla.)

Adok két linket is, ahol hasonlókról van szó, de van még sok más találat is, csak ki kell válogatni*.

[link]

[link]

*-Innen: [link]