Mit tegyek? A férjem megbeszél egy fél napos programot az anyjával hétvégére és nekem csak utólag említi meg.

Elsőre én is azt mondtam volna,hogy hülye vagy,hogy ilyenen kattogsz,bocsi.

Aztán írtad,hogy ha fordítva van ilyesmi,akkor ő is kiakad...Szerintem inkább ezt kellene megbeszélnetek,hogy felnőtt emberek vagytok,akik önállóan képesek dönteni...Tehát ha nem beszéltetek meg előre progit,de valaki felhív,hogy ide meg oda elmehetnétek együtt,akkor a magad nevében természetes,hogy igent mondasz,és utólag szólsz...ha viszont közös programra hívnak,akkor meg az a természetes,hogy előbb megbeszélem a férjemmel..Nálunk legalábbis így működik...

Én is ki tudok akadni, ha valamiről nem szól... pl. hogy szombaton találkozója lesz, vesz valamit, ezért fél nap nem lesz itthon... kösz, hogy ezt úgy péntek este megemlíted, én már úgy számoltam, hogy ő is itthon lesz, és lett vonla egyéb közös program is, ami ugrik.

Szerintem teljesen normális, ha egy kapcsolatban, házasságban szinte minden kis apróságot megbeszélünk, vagy megemlítünk. Persze nem kell mindent, de azért említés szintjén nem árt.

Szerencsére ezt párom is így gondolja. Egy dolognál szokott elfelejteni szólni, amikor számítógépes játékot vagy társasjátékot akar vásárolni. Én is szeretek játszani, nem erről van szó, de ő már túlzásba viszi sokszor. A játékot nem, a vásárlást :) Megveszi, játszunk vele kétszer, aztán porosodik valahol. Erre mindig van 15-20 ezer forintja. De arra, hogy elmenjünk valahová, vagy akár csak vacsorázzunk valahol, étteremben, vagy kedvenc macskái ivartalanításába kicsit jobban szálljon be, arra nincs. Nem élünk még együtt, csak ünnepeken és hétvégéken vagyunk együtt, ezért külön kasszán is vagyunk még.

Múltkor azzal bukott le, hogy megkért, lépjek már be az e-mailjeihez, valamit diktáljak le neki. Láttam, hogy egy ismeretlennel egy csomó levelet váltott MechWarrior témában. Kérdeztem ki ez, mi ez, nem akarta elmondani, azt mondta nézzem meg... megnéztem, hát másnapra beszélt meg találkozót egy ürgével, mert vesz tőle játékot kb 40 ezer ft értékben. Kiakadtam, nem is igazán azért, hogy megveszi, mert vegye ha nagyon akarja, de hogy egy szót sem szólt róla, nem mutatta meg, nem kérdezte, tetszene-e (merthogy velem szeretne olyat játszani), stb. Mondtam, hogy ezt sürgősen felejtse el, előtte egy hónappal vettem neki ajándékba egy elég drága játékot, amit már régóta keresett... de hát már meg van beszélve, meg stb. Mondom épp most írt, írj neki és mondd le, de ennyiért eszedbe ne jusson megvenni valamit, mert akkor tényleg mérges leszek, és lesheted, mikor játszom veled... végül is úgy belementem, hogy két nem használt társasjátékunkra elcserélte, + némi kp... azzal a feltétellel, hogy az így megspórolt 30 ezerből lesz szíves, és vesz nekem 2 olyan könyvet, amit már régóta szeretnék, de még nem jutottam el odáig. A maradék kb 20 meg megy félre, akár egy kis nyaralásra...

Tehát igenis egyetértek a kérdezővel, én is mindig megbeszélem, ha veszek valamit, ha megyek valahová, ha programom van, ami tőle független. Ha meg együtt lenne, akkor még a fixálás előtt mindenképp megbeszéljük, jó-e a másiknak. Attól, hogy együtt vagyunk, még van magánéletünk a párunktól függetlenül is, ám megbeszélni azért nem árt, ha nem leszünk együtt amikor együtt szoktunk, vagy ha bármi elfoglaltság van. Előre, pár nappal korábban, és nem előző este...

Még ha valami ottalvós program lenne, akkor azt mondanám, oké, szóljon mielőtt máshol alszik. De FÉL NAPRÓL beszélünk...

Fél nap elég sok,főleg ha mindkét fél egész héten dolgozik és csak a vasárnap szabad tegyük fel..

"Persze utólag már nem ellenkezhetek, h nem jó, mert már le van beszélve." - Miért ne ellenkezhetnél, ha nyomós okod van rá, mert pl. ütközik egy másik programoddal? Ha nincs nyomós okod, akkor meg minek ellenkeznél, hiszen ez a privát programja, ha jól értem, Ő megy, nem beszélt meg semmit a Te nevedben. Ellenben ha Te leegyeztetsz egy családi kirándulást, amire Ő is hivatalos, jogos elvárás, hogy tudjon róla előre. Pont azért, mert róla is szól.

Egy jó párkapcsolatban is vannak olyan programok, amik "magán" jellegűek, a társak nem sziámi ikrek, elmehetnek külön is. Ahol ez nincs, ott erős a gyanú valamelyik (vagy mindkét) fél kóros mértékű társfüggőségére.

Ha konkrét probléma van az adott időponttal, akkor arról konkrétan kell beszélni. "Nagyon rosszul esik, hogy csak utólag szóltál nekem, mert más terveim voltak arra az időre!" esetleg: "Jó, akkor én elmegyek a barátnőimmel másnap délután uszodába és kávézni, akkor meg Te vigyázol a gyerekekre.". Nem rakétatudomány. Kommunikáció kell hozzá.

Nálunk is hasonló a szituáció.

Ha a férjemnek nem jön egy levele, amit alá kellett írnom, (felbontanom, majd felhívnom és elmondanom, hogy mi van benne), akkor a mai napig nem tudom, hogy az édesanyja a fia nevére hitelt vett fel, hogy panelba költözhessen.

Kb. 2 hét után szóltam, hogy rosszul esett, hogy én tudtam meg utoljára, mire a válasz: bocs, de azt gondoltuk, hogy nem rád tartozik.

Hát kire?

A részleteket a férjem fizeti, így is kevés a pénz, örültem volna, ha legalább szólt volna.

Ne engedélyt kérjen, csak említse meg.

De ha azt mondja 4-kor hazajön és még 8-kor sincs sehol, már nem hívogatom, mert tudom, hogy az anyjánál van.

Ilyenek, így kell őket elfogadni.