Miért nem fogadnak el?

Szia. Én igaz, csak kismama vagyok, de hát lesz még nekem kamasz gyerekem :) Még emlékszem a kamaszkoromra, én rocker voltam, tök fekete, vasban, kócolt hajjal. Viszont sosem cigiztem, ittam, és egy évben ha két koncertre el lehetett rángatni, sokat mondok... Anyum eleinte morgott, hogy ne már, a sok fekete... majd nevetett, és azt mondta,- majd rájössz, mi jó neked. Hagyott, én pedig boldog voltam. Két év után elkezdtem színesebben járni, majd elajándékoztam a fekete dolgaim, vasaimat. Most anyué minden tiszteletem, hogy hagyta, hogy megéljem a kamaszkort(igaz, nekem tényleg kimaradt a züllős, bulizós rész), de hogy hogy öltöztem, abba nem szólt bele.

Ebből kiindulva, én sem akarok. Lehet, a fiam lánynak fog kinézni, de amíg nem züllik majd, hagyni fogom, hogy megtalálja az útját, ha közben kisebb szívroham is kapdos majd. Lehet az bármilyen stílus, amíg magának és másoknak nem árt vele, nem sért "szabályt"- (itt mondjuk suliban, színházban való öltözködési illemre gondolok), addig szárnyaljon a képzelete, stílusa.

Erre én is kíváncsi vagyok...neked mit jelent ez az egész??Én baromságnak tartom ezt a bekategorizálást ha te sem ettől érzed magad jobban akkor nem értem ezt.Szerintem már ez a pár sor is jelzi hogy ez az egész "divat" az elfogadásról szól.

Én is fiatal vagyok egyébként és anno csak néztem h mi az az emo...nem értelek titeket.legyen stílusotok eddig ok de ezek a felcímkézések bekategorizálások nálam kiverik a biztosítékot.

Kedves Utolsó!

Tisztában vagy-e a fogalommal? :)

Mert totál nem úgy jött le.:)

Legyetek már csak egy kicsit is szocializáltabbak!

Kössz!