*Te leszólod azokat a családokat, szülőket, gyerekeket, akiknek nélkülözniük kell, mert szegények? .

Én éltem jómódban és nélkülözésben is. Soha nem néztem le senkit a ruházkodása miatt... 20-22 éves koromba, míg otthon laktam, jó munkahelyem volt, akkor 2 hetente shopping körutakat tettem, most albérletben lakom, van egy kislányom és épp csak megélünk. Szerencsére anno annyi ruhát és cipőt összevásároltam, hogy most és még 1-2 évig nem kell költenem magamra ruhára, így azt a pénzt a kislányomra tudom költeni! Szerintem én is olyan anyuka leszek, mint a te anyukád, mindent a gyereknek előbb, ha marad, akkor rám... :)

24/l

Nem, nem szolom le. En is eltem szegenysegben es jomodban. Gyerekkent, de fokepp tinikent nagyon szegenyen eltunk hisz apa lebetegedett, es negyen eltunk anyu gyari fizujabol. De mindenek mellett kitanitatott. Nem tudtam h mi az a McDonalds, nem ettem fagyikat, edessegeket csak a legszuksegesebbeket. de nem eheztunk. Tanulasnak, szorgalmamnak, kitartasomnak koszonhetoen, megadatott a lehetoseg h kulfoldre koltozzek 10 evvel ezelott. Mikor kijottem hitelbol jottem ki, es valosaggal nyomorgtam. De megcsinaltam szerencsemet es ma mar nagyon jomodban elek a ferjemmel es kislanyommal, hatalmas gyonoyoru szep hazban. Az egyszer biztos h igy konnyebb az elet, de hangsulyoznam CSAK anyagi szempontbol. Millio egy hatranya is van. Pl tesom mar nem annyira szorgalmas es persze neki annyira jol itt nem jott be. Igy a sajat anyam irigy rank, az unokajat szinte utalja es engem is utal csupan azert mert jobban elunk. Hozza kell tenni, h tesomat csomo mindenben segitettem, mi potoltuk ki a hianyzo osszeget h hazat vegyenek. de ennek ellenere is szemet vagyok mert a par millat nem ajandekba adtuk. De torlesztest igy ugy beszeltuk meg h aprankent h birjak.

ahogy elottem vki irta a magyar emberek alapjaban veve nagyon irigyek, itt tisztelet a kivetelnek, es ez a mentalitas nem valtoziki kulfodon sem, meg olyan orszagban sem ami a fold masik feleben van egy napi repulo utra. Itt is keves a magyar ember akiben megbizhatok es nem vett ki. Ugyanakkor itt a helybeliek tesznek ra h markas cuccod van, vagy csak turkalos, ok el vannak egy short gatyoban meg strand papucsban egesz nap.

Es igaz kislanyom el van kenyesztetve olyan teren h temerdek jateka van, es van kulon jatekszobalya, es szepen oltoztetjuk, levetettuk neki az ossejteket, havonta rakok neki felre egy elkulonitett bankszamlara neki penzt ha nagy lesz akkor jol fog jonni. Es megis osszejarok olyan anyukakkal akik a felet sem tudjak biztositani a gyereknek.

MEg hozzatartozik h ennek azert ara van. H ezt a joletet fenntartsuk mind a ketten dolgozunk, es tudod sokszor nagyon nehez reggel elmennem es egy olyan nagyszulore bizni a gyereket aki utalja csupan azert mert nekunk tobb van mint tesomeknak. Ugyhogy pont azon gondolkodunk osszebb huzzuk magunkat es en maradok a kislannyal otthon azt valallkozok itthonrol.

Tehat sose nezd le magadat mert neked nincs annyi!!! majd egyszer lesz, ha meg nem akkor is ertekes vagy, mert nem a penz teszi az embert!

Most lefogtok pontozni azért,amit írni fogok,de akkor is elmondom:

Én nem nézem le a nélkülözőket,mert nem ők tehetnek a helyzetükről. De az igenis bosszant,ha valaki állandóan csak azt hajtogatja,hogy ők milyen szegények,hányan vannak testvérek stb. Sokan úgy tartják,hogy sok gyerek= szegénység,de ez nem feltétlenül van igy. Van egy osztálytársam,panaszkodik hogy mennyire nincs pénzük,de az anyja nem dolgozik.A legkisebb gyerek is 9 éves,a nagyok meg már középiskolások.Ne mondja nekem senki,hogy nem tudna elmenni dolgozni,ha akarna.

Hülye kérdés lesz, de ha van normális ruhájuk, számítógép, telefon és van mit enni, akkor mégis mitől szegények ezek a gyerekek?

Egyébként nem szólom le az ilyen családokat, sőt semmilyen családot sem, én igyekszem csak a sajátommal foglalkozni. Időnként jótékonykodunk, de kb. ennyiben ki is merül a dolog. Viszont nekem meg az esik rosszul, amikor a gyerekeimet bántják ezek az emberek, hogy mivel saját lakást kapnak tőlünk amikor befejezik a tanulmányaikat és saját autót érettségikor, biztos életképtelenek. Holott nem azért adjuk meg ezeket a dolgokat a gyerekeknek mert önállóan nem tudnák megteremteni hanem azért, mert ennyivel is meg szeretnénk könnyíteni nekik az önálló életük elkezdését.

Nem vagyok olyan tapló,bunkó hogy lenézzek másokat,az

anyagi körülményei miatt!

Mindenki kerülhet szar helyzetbe,és ha tudok segítek

a rossz helyzetben élő ismerőseimnek.

Sajnos nekem is volt ilyen időszakom,ezért tudom milyen nélkülözni!

Én pont a leírásban részletezett körülményekben élek, és engem igenis lenéznek, mert nincs tapitelefonom, meg Nike, és Puma cipőm, pólóm stb. stb., valamint 2TBs, 32GB ramos vadiúj laptopom.

Helyette viszont kapok:

Elkényeztetés NÉLKÜLI színtiszta szeretetet.

Hetente 1000 FT-ot amit vasárnap elköltök a bolhapiacon, mert a régi mobiltelefonok a "szenvedélyem" :)

Van egy középkategóriás telefonom,a vízbe esett helyett kaptam. Van ezeréves laptopom.

De nem panaszkodom, mert van CSALÁDOM, a pénzes elkényeztető apucianyuci helyett.

Vélemények, ellenvélemények?

13/F

nekem sosem volt tele a szekrényem márkás ruhákkal, nálunk sosem az volt a menő, ha minél több pénzt dobtunk ki egy vacak pólóra, hanem inkább az, hogy 6000ből vettünk 2 zsák ruhát a turiban :D

ma is kizárólag ott vásárolok, nem érzem magam csórónak se slamposnak.

sosem néztem le senkit azért mert csóró. inkább arra nézek megvetéssel, aki nem tudja beosztani a pénzét, aztán pedig irigykedik másokra, hogy milyen gazdagok. persze nem feltétlenül azok, csupán tudnak bánni a pénzzel.