Muterom kisemmizett, mikor eltartási szerződést kötött, de a jogász szerint lenne esélyem mindent visszanyerni, viszont sok utánjárást igényelne, és az ügyvédi költség sem 2 fillér. Mit tennétek a helyemben?

nekem anyósom volt paranoiás, még most is az... Nem beszélünk vele kb. 20 éve. Így láttuk a legjobbnak. Azóta is piszkálódik, hol ezzel, hol azzal, de rá se hederítünk.

Jogosan érzed magad megbántva, viszont saját érdekedben mondom, hogy ne hurcold magadban a sérelmeket, lépj ezen túl mihamarabb (=bocsáss meg neki), mert ez a negatív érzelem meg fog betegíteni.

Ettől függetlenül ha jók az indokaid, biztosan helyt adnak a kérelmednek.

nem mondom hogy megértelek, mert nem éltem át. ezek a dolgok átélve sokkal másabbak mint egy külső szemlélő szerint! kizárólag emiatt nem mondom, h sanyarú sorsod van/volt vagy h. nem nagy dolog, énis átéltem, stb.

akárki akármit mond, 7 millió nagy összeg. én nem hagynám veszni. beszélj egy ügyvéddel miben tud segíteni, mennyiért. talán 2-3at is "meghallgatnék" és aki a legszimpibb, azt választanám. rokonok (?), ismerősök, munkatársak segítségét is kérheted, hogy ismernek-e ügyvédet. válásodat ki intézte? hozzá nem fordulhatsz?

17:51 vagyok.

szerencsére törölték az idióta kommenteket... -.-''

első válaszoló, ne haragudj, de le akartam szavazni az egyik kevésbé segítőkész alpári parasztot, és elnéztem a bejegyzést, neked nyomtam! hasznos volt a válaszod, bocsi!

én megérdeklődném, hogy vállalja-e ezt is! ha valóban jó, akkor nyert ügyed van. gondolom megfizethető is, hogy a válásodkor ki tudtad perkálni neki a pénzt amit kért.

Nekem is pont ilyen anyám van. Aki megismeri, azt hiszi, egy tündér, de ha tényleg MEG ismeri, akkor menekül... Ebben nőttem fel, rajtam spórolt, volt, hogy kaját nem adott, ruhát nem vett, pedig turis is jó lett volna, csak legyen, a rokonok segítettek titokban nekem, hogy éljek, pedig millióink voltak. Én egyszerűen nem tetszettem neki vagy nem tudom, mikor országos versenyeket nyertem, minden tanár dicsért, anyám mosolyogva volt rám büszke, aztán nem adott vacsorát megint :(

Ahogy elmúltam 18, lelépetem, és hallani sem akartam róla. A tesómnak maradt minden, a kis kedvencnek,(egy az apánk, nem tudom, mi az, amiért ennyire külön érez irántunk) aki 14 évesen már keményen iszik, és öngyilkossági kísérletekkel ijesztget mindenkit. Már hagyom, nem tudok mit tenni, több mint 10 millát dobok el magamtól, de már nem érdekel az sem... Legalább vége annak a pokolnak.

anyád nem kell de a lakása igen?

nem köteles neked adnia!