Van olyan ember aki mostanában mer gyermeket vállalni?
Kérdező, úgy tűnik te feláldoztad a saját anyaságodat a párodért, és annak két gyerekéért. Megértem, mert a szerelem nagy úr.. De sajnállak, mert hacsak nem szakad rátok az OTP, tényleg kifuttok az időből.
Én esetleg várnék egy-két évet, de ha nem történik változás, én bevállanám a babát. (Persze apuka bólintson rá)
Megkaptok mindenféle támogatást a két gyerek után? Pároddal ugye nem vagytok házasok?
Annak ellenére, hogy azt írod nagyon szeretnél kisbabát én végigolvasva a kommenteket csak a kifogásokat látom tőled.
24 éves vagy, van még időd, de ehhez az is kell, hogy valóban akard azt a kisbabát.
Minket sem vet fel a pénz, de én nem akartam megvárni míg 30 éves leszek, vagy még több. Most várom az első babámat, és szinte alig vettünk vmit. Családon belül, ismerősök által rengeteg szép dolgot kaptunk. Nem muszáj mindig mindenből a legdrágábbat megvenni, persze ki ne szeretné, de ha nem megy el kell fogadni azt is. Rengetegen felnőttek luxus cikkek nélkül. És, mikre iskoláskorú lesz a baba már te is javába dolgozol, javulni fognak a lehetőségeitek is.
Nem szabad ennyire túlaggódni, megtervezni semmit sem, mert elmegy előtted az élet, és 50 éves korodban azon fogsz siránkozni, hogy nincsen saját kisgyereket, max. a párod gyerekeit-unokáit nevelheted....
meg kéne azt érteni, hgoy régen más világ volt. Amikor mi felnőttünk, akkor anyáink nem azon aggódtak, hogy jövő hónapban lesz-e munkájuk és fizetésük. MINDENKI DOLGOZOTT, mert kötelező volt MINDENKINEK munkát adni! Aki jól csinálta, amit csinált... (és nem ment ellen a pártnak) az biztos lehetett benne, hogy a karrierje felfelé ível. Voltak bölcsik és voltak ovik. Tuti biztosak voltak benne, hogy nem kell több tíz milliót félrerakniuk öreg éveikre (ha ez gyerek mellett erőn felüli volt), mert lesz nyugdíjuk! Nem szólta meg őket a munkaadó és penderítette ki, ha nem tudtak 8-14 órát dolgozni,s okszor hétvégén is. Nem rúgták őket ki, ha a gyerekkel amig az beteg volt, otthon maradtak, vagy épp félötkor leléptek és mentek érte az oviba/isibe.
Nem tudom, hgoy ti milyen MO-n éltek, de én azt látom (sajnos), hogy ma ha valakiről megsejtik, hogy babát akar, akkor vagy fel sem veszik, vagy kirúgják az első adandó alkalommal. Ha elkéstek vele (mert a nő terhes lett), akkor a kötelező védettség idejéig visszaveszik (hacsak addig nem sikerül csődbe vinni a céget és egy vadiújat (ami nem jogutódja) elindítani), majd amint ez is megszűnik, kirúgják. ha mégsem rúgják ki, akkor meg minden adandó alkalommal éreztetik vele, hogy milyen gáz az, ha a lázas gyerekkel otthon marad (ha nincs segítőkész nagyszülő), vagy lelép a munkaidő végeztével , hogy rohanjon a gyerekért.
Emellett ma már azt is látjuk, hogy nem lesz nyudíjunk. Ha lesz is minimális nyugdíj segély, akkoris a nyugdíjunkat magunknak kell kigazdálkodni az évek során (feltéve, hogy van miből, mert van munkahelyünk). Ki lehet számolni, hogy mennyit kéne félrerakni havonta, összesen egy főnek. ha pl. havi nettó 150 ezret akar nyugdíjként, és van egy 100 eurós ny. segély (mert ennyit jósolnak a szakemberek),akkor 150.000 - 27.000=123.000 Ft-ot havonta. 62 évesen el akar menni valaki nyugdíjba és él mondjuk még 10 évet (meghal 72 évesen) (ez ugye optimális minden szempontból), akkor az 10*12*123.000 ft= kb. 15 millió forint fejenként!!!! és akkor nem él nyugdíjasként nagy lábon, és nem _reál_ értéket számoltunk! mert akkor még több!
Szóval más világ votl az, amikor anyáink egy pénztárosi fizetésből el tudtak tartani egy gyereket (és félre tudtak rakni?).
Ettől függetlenül azt mondom, hogy aki nem vállal gyereket, az élete legszebb kalandját hagjya ki. CSak tudni kell mikor, kinek, milyen anyagi helyzetben szüljünk. Kalkulálni kell, hogy minden beleférjen és se a gyerek, se mi ne sérüljünk.
bocsi, még egy gondolat:
és akkor még csak a gyerek és a nyugdíj _egymás melletti_ esetéről beszéltem. Akkor az átlag család még nem rakott félre kocsira, házra, nyaralásra, stb. Csak élt, nem nagy lábon, és félrerakott a nyugdíjára, és nevelte a gyerekét.
17.19 nek teljes mértékben igaza van.
Anno a régi időkben,valóban egy anya játszva eltudta tartani a gyerekét,az alkalmazotti fizetéséből.Ez igy igaz.Az én anyám,a 70-es évek végén eladó volt egy árúházban.Simán megéltünk ketten a fizetéséből.Nem voltak filléres gondok,nem voltak rezsi elmaradások,nyaralni eltudott vinni 2-3 hétre,a vállalati üdülőbe Balatonra.Szóval nekem jó gyerek korom volt.Na ezt most próbálja meg egy egyedülálló anya Ma 2011 ben!A hónap közepéig nem elég egy eladói fizetés,nem hogy még gyereket nyaralni tudjon vinni,meg több tizezer forintos rezsiket nyögni.Hát persze,hogy könnyen vállaltak akkor gyereket,a nők.
16:01
Nem vagyunk házasok pontosan az emelt családi miatt, hogy megkapjuk a két gyerekre minden támogatást, és így is nagyon nehéz.
Nehéz azt is látom ahg a párom őrli magát már hónapok óta hg én tartom el őket, mert ha ez még nincs is kimondva ez így van. Szóval a reális kommentekből ítélve van min aggódnom főleg így hg végül is "családfenntartó" vagyok. :(
Itt MO-n most minden túúl nehéz... :(
Szerintetek változik valami pár év alatt??
Ha nem akkor a párom kifut az időből és én nem tudom elképzelni hg más férfivel éljek... De azt sem várhatom el hg ha 40 éves lesz (én 29)még akkor gondolkodjunk gyereken...
17:19
Ettől függetlenül azt mondom, hogy aki nem vállal gyereket, az élete legszebb kalandját hagjya ki. CSak tudni kell mikor, kinek, milyen anyagi helyzetben szüljünk. Kalkulálni kell, hogy minden beleférjen és se a gyerek, se mi ne sérüljünk.
Nagyon igazad van.
Én is ezért félek hg ne kelljen se a saját gyerekemnek nélkülöznie, se a párom 2 gyermekének. :(
16:54-nek.
Igen jó lenne ha olyanok is írnának akiknek két iskolás korú gyermekük van. Hogy ők mernének-e egy 3. gyermeket vállalni.
Ezt jó lenne tudni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!