Ha nem jön szívből a bocsánatkérés, akkor is mondanom kell?

Akkor sem lesz sokkal jobb a viszony, ha évekig hasoncsúszva közelíti meg.

mondjad, ha ettől jobban érzi magát

Itt szerintem messzemenőkig nem a nagyi pénzének sorsa a legeggasztóbb, hanem az emberi hozzáállás, ami mögötte van - egymás tiszteletének és a szeretetnek a hiánya, ami különösen egy családon belül borzasztó. Csak azt tudom javasolni - és szívből kívánok sok sikert hozzá -, hogy Te, majd ha eljön az ideje, igazi összetartó családot alapíts, ahol nyoma sincs ennek a mostani légkörnek.

Az emberi/társadalmi kapcsolatok jó része a látszatra épül. Később kismilliószor rá leszel kényszerülve még, hogy jó képet vágj olyan emberekhez és dolgokhoz, akiktől/amiktől okádhatnékod van valójában. Ilyen esetben nem az a lényeg, hogy mit érzel, hanem az, hogy másik mit lát rajtad. Hazudni és ilyen értelemben "szíészkedni" tudni kell. Az "az ami a szíveden, az a szádon" hozzáállással nem fogsz messze jutni az életben. Pl. most elkezdhetsz gyakorolni anyádon. A leírtak alapján egy utolsó szemét és értem a dühödet, de gondold végig hova vezet, ha nyíltan ellenségesen viselkedsz vele. Mi van az ő kezében ellened lehetőségként és mi van a te kezedben ellene. Szvsz részedről most még vesztes meccs ez. Játszd el neki a meghunyászkodó jókislányt és vigasztaljon a tudat, hogy pár év múlva ott hagyhatod a fenébe és nyíltan a képébe röhöghetsz, ha valamit akar tőled utólag. Színlelni tudni kell. Az viszont szégyen, hogy családon belül is. De nem a te szégyened.