Mit tegyek? Nagyon bonyolult helyzetben vagyok, válasszam a lányaimat vagy a szerelmemet? Mi lenne a helyes döntés?

Egyáltalán miért kellene a lányaidnak Veled költözni?

Nyugodtan maradjanak a megszokott környezetben, ahová Te is nyugodtan visszajárhatsz, ha a párod és a jövendőbelije is rendes.

Amúgy, ha a volt férjednek is lesz valakije, akkor a lányaid Őt is utálni fogják és elköltöznek otthonról?

Valószínűleg most a volt férjed a mártír a szemükben, holott nem hiszem, hogy olyan rossz lenne a kapcsolatotok, hisz 1 évet is még egy fedél alatt éltetek.

Én nem igazán a lányok mostani véleményét tartanám annyira döntőnek /hidd el, fel tudják dolgozni, mert a saját érdekük is/, inkább azt, hogy mi lesz, ha nem jön össze a dolog, akkor visszamész, mintha mi sem történt volna? /Persze, ha nem sikerül eladni a házat.

A lányoknál ez is probléma lehet, hogy a megszokott környezetből, nagy házból nem szívesen mennének a fele akkorába Apuval?

A lányok döntsék el, mit akarnak, de ne erőltesd egyáltalán, hogy Veled menjenek.

Minden csoda 3 napig tart, vagy addig, míg valamelyik először össze nem veszik Apuval.

Inkább magaddal légy körültekintő! Miért nem csak egy próba együttélést csinálsz az új pasival???!!!

52N, aki 30 éve él jó házasságban.

Bocs, de te tényleg azt hiszed magadról hogy 20 éves vagy. Énis a lányaidnak adok igazat, és nem lenne szivem elhagyni a gyerekeimet egy pasiért, 42 évesen meg már főleg nem szülnék, ha már van 2 gyerekem. Mert akinek nincs gyereke és 40 fölött jön neki össze hát oké, vágjon bele, szüljön, de már majdnem felnőtt gyerekeim mellé én már biztos nem szülnék... nehogy már az egész életed a gyerekneveléssel teljen. Az ilyen nőket egyszerüen hülyének tartom.

A másik meg az, hogy összeveszhetsz te még ezzel a pasival és akkor majd kire számíthatsz mégis? Hát a lányaidra!!!

Nem olvastam végig...

Ületetek már le beszélgetni 4-esben volt férjed, és a gyerekekkel ? Muszály lesz, először a férjeddel talán, megbeszélni, hogy a 4-es beszélgetést hogyan kellene lezavarni, hogy senki ne sérüljön már jobban.

Úgy tűnik elég normálisak vagytok, nem a tipikkus útálom, veszekedünk állandóan típusúak, szóval megér egy beszélgetést az egész.

Megbeszélnéd a férjeddel, hogy a gyerekek ha akarnak maradhassanak vele, és te látogatnád őket sokszor. A gyerekekkel pedig meg kell érteni, hogy ők már nagyocskák, dönthetnek kivel akarnak lenni, érted, hogy nem akarnak a pároddal lenni. Megértésen legyen a hangsúly ! Érted értitek apukájukkal, hogy ezt a szitut nem ők gyerekek választották, de majd ahogy nőnek megértik biztos, hogy te hogyan érzel. Te nem akarod őket elveszíteni, nehéz helyzetben vagy, de vannak az életben ilyen szituációk, ők is járhatnak így, bár sose járjanak. Nyíltan, nyugodtan próbáljatok beszélni !

Kapuzárási pánik...Istenem!20 évesnek érzi magát, csak mert ismét szeretni mer valakit!

Ítélkeztek felette, pedig nem is ismeritek.

Ha lecsitulnak a kedélyek, szépen lassan meg fog oldódni minden, csak nem szabad a dolgokat siettetni.Persze, tudom szeretnél minél többet vele lenni, és igen így gondolkodik egy szerető anya, mert különben nem őrlődnél, nem született volna meg a kérdés sem, hanem kalap kabát, már ott sem vagy..

Én is átéltem 16 évesen egy ilyet..soha eszembe sem jutott anyut elítélni.

Én is elváltam, egyedül vagyok...41 évesen.Már az én gyerekeim sem tinik...és igen, rossz egyedül, nagyon rossz.Ezek szerint mindenki elítélendő, mert nem akar egyedül megöregedni, azt lesni, hogy a gyereki mikor tudnak a hajtás közepette időt szakítani rá...

mert ha azt írja ki, hogy jajj de rossz egyedül, mert a gyerekeim nem érnek rám, akkor azt a választ kapja az ember, hogy ne legyen önző, az agyerek had élje az életét.

Egy 41-42-43 éves ember meg ássa el magát...hát, gratula annak aki így gondolja.

Hátha neked az a kérdés h lányaidat válaszd vagy a az új párod akkor nagyon rossz anya vagy..

Miért nem inkább azt kérdezted h hogy tudod elfogadtatni az új párod a gyerekeiddel?