Miért néznek hülyének sokan, azért mert nekem nem lételemem a pénz? Leszarom a pénzt! Miért tartozik ez másokra?

Mondok egy példát, ami melletted fog szólni. A papám nagyon spórolós ember. Ott fogja meg a pénzt, ahol tudja. Elég anyagias, szerintem a nap 24 órájában azon spekulál, ki, mikor, mennyit fog neki fizetni. Két gyereke van, egyik apu, a másik pedig a keresztanyám. Mindig azt nézi, kinek mennyit adott, mennyiben segítette, folyton erről beszél. Minket eléggé idegesít, soha nem mondjuk el neki, ha elmegyünk nyaralni, mert egyszer elmondtuk neki és fel volt háborodva, hogy szórjuk a pénzt nyaralásra meg kirándulásra, minek az, inkább költenénk maradandó dolgokra, satöbb.

De ahogy apu elmondta, ők soha egyszer el nem mentek a családdal kirándulni, nyaralni, de még csak egy délután le nem ültek társasozni sem...

Mi egy évig spórolunk egy nyári nyaralásra, de inkább ez, minthogy gyűjtögessek, kuporgassak, aztán 70 éves koromban meg megállapítom, hogy de sz@r már, élményeim sincsenek, mert végig dolgoztam, lett pénzem, aztán minek...csak van.

A másik, hogy sokan mondták nekem, hogy ha végzek az iskoláimmal, menjek ki külföldre, hogy összeszedhessek egy rahedli pénzt. Nem mennék ki semmi pénzért. Nem vagyok hungarista, de magyar vagyok és nem külföldi, nem mennék el innen csak azért, hogy jobban éljek. Lehet, hogy itt kevesebbet fogok keresni, de csak azért a sz@ros pénzért nem fogok itthagyni csapot-papot.

Annyi pénzem van, hogy hétvégén meg tudjak inni valamit, diákmunkát vállalok néha, abból ruházkodom. De nem akaork milliomos lenni én sem.

Előző:

nekem apum pont ilyen, mint a te nagyapád.

Hát nem vagy egy ambiciózus típus, mint ahogyan én sem. Számomra a pénz egy eszköz ahhoz, hogy elérjem a céljaimat, nem pedig maga a cél.. Nyilván nem jó, ha nincs, de nekem elég annyi, amiből fenn tudom tartani magam és jut arra, amit csinálni szeretek. Nem célom hogy szállodaláncokat vásároljak, kötvényekbe fektessek, félmillás fizetéseket akasszak le, és eszembe sem lenne olyan munkát végezni több pénzért, amit nem szeretek. Most akarok boldog, kiegyensúlyozott életet, nem 20 év múlva. Nem fogok minden nap úgy felkelni, hogy görcsben van a gyomrom, mert nem akarom csinálni azt, amit csinálok.. Nem taposok el másokat, és nem török át rajtuk, nem nyerészkedem, nem hazudozok, nem törtetek, és mikor a tükörbe nézek, mindig eszembe jut, hogy milyen jó nekem, mert nyugodt a lelkiismeretem.

26 vagyok, és sokan külföldön élnek az ismerőseim közül, soknak háza van, jó kocsija, egész nap öltönyben járnak mobillal a fülükön, és fontos embernek képzelik magukat. Nem tudom, hogy ez teszi-e őket boldoggá, vagy pedig az, hogy mások irigykednek rájuk.. Én nem irigylem őket. Ha ők így tervezték, akkor legyen nekik jó, de én nem azt a utat akarom bejárni életem során, mert engem más tesz boldoggá.

Azért szeretnék külföldön dolgozni, mert szeretnék világot látni, és nem a pénz miatt..