Spórolni vagy nem spórolni?

Tény hogy fontos a spórolás, de szerintem is túlzás ez már. Amúgy gyűjtötök valamire? Mert akkor érthető.

Az én véleményem az hogy kell tudni spórolni, de nem csak ezért dolgozik az ember.

Még ha szegény családból származna, vagy kevés lenne a jövedelmetek akkor érthető lenne,de így ez már beteges.

Ha ez így marad borzasztó életed lesz mellette!

Lehet, hogy nála ez már egy szórakozássá,hobbivá vált,hogy vadászik az olcsó cuccokra és sikerélménye van,ha minél több pénzt tud megtakarítani.

Vagy lehet,hogy valami titkos félelem van benne az anyagi biztonságot illetően

Alapból én is nagyon spórolós vagyok, mindig ezt láttam otthon apától, hogy úgy viszi valamire az ember. De én a páromtól nem sajnálok semmit.Úgy értem ő megveszi a cigiét előre 1 hónapra, de én elmegyek körmöshöz és fodrászhoz. Ezeket úgy érzem megjár, ha ez nincs akkor miért dolgozunk?

Amúgy az ember könnyen átesik a másik végletbe mikor látja hogy egyre több a pénz. Nyáron már úgy éreztem túlzásba viszem, és kitaláltam hogy menjünk el nyaralni, mert ennyi megjár, nem mindig csak a munka van. Amúgy én felírok minden költséget és ezen a párom teljesen kivan mert szerinte ez már nem normális.Van valami amire konkrétan gyűjtitek a pénzt? Mert mi garázsra,

Ha a te helyedben lennék nem hagynám magam, először szépen beszélnék vele, mert ha ez tovább fajul 20 év múlva nem lesz semmi közöd a fizetésedhez, mert ő ezt természetesnek veszi. Hidd el tudom miről beszélek az apám is ilyen az anyámmal. Az más kérdés hogy sok pénze lett, de néha már beteges. ha meg nem sikerül szép szóval elérni nála, akkor követelj x ft-t havonta hogy az a tiéd. ( ruhára, körömre stb..). Amúgy neki nincs valami felesleges amire költ? cigi, drága hobbi.

Mond meg neki hogy kapjon a fejéhez mert ez nem normális, nem vagytok ti a kommunista terv gazdálkodás idejében.Vegye magát már észre.

Hogy az édességet és üdítőket meg sem veszi, az nem is olyan nagy baj. Sőt, nagyon okos, ha ezeket a lehető legritkább esetben teszitek kosárba. Az olcsóbb teszkós termékek sem feltétlenül rosszabbak a márkásabb dolgoknál, bár ha az egészséges táplálkozásra is gondot fordít a párod, akkor már valóban nem csak az árakra kellene figyelni, hanem az összetételre is. Én sem hinném, hogy a 200 forintos bor minőségi lenne, vannak élelmiszerek, amik csak utánozni próbálják az eredetit, mint pl. a pizza feltét sajt helyett, aminek se íze, se bűze, a fene tudja miből csinálják. Tehát ezeket a mű dolgokat inkább meg se vegyük, ha már normális élelmiszerre nem futja, vagy sajnáljuk a rávalót. Ruházkodásnál ez ugyanígy működik, inkább egyszer a jobb minőséget, mint ötször az ócskát.

Én is ismerek olyan házaspárt, ahol a férfi betegesen ver a fogához minden garast, pedig már mindenük megvan, a tartalék is bankban. Mégis képesek végigjárni több bevásárló központot, hogy mindegyikben a legolcsóbb, akciós dolgokat vegyék meg, hosszú perceket töltve egy-egy termék kiválasztásánál, és állandó veszekedés tárgya, hogy miből, mit, mennyiért vásároljanak meg. Náluk viszont a férfinek az apja is ilyen zsugori uram típus volt. Hiába volt pénze, nem tudta kihasználni, élvezni soha, ha vett is valami értékesebb, szebb dolgot a házba, azt is a padláson tartotta. Viszont a gyerekeinek volt mit örökölni. Ezt már valóban beteges dolog.

Azon én is csodálkozom, hogy a párod se nem örökölte, sem pedig rászorulva nincs erre a spórolásra. Hacsak nem házra, vagy más nagyobb értékű dologra szeretne gyűjteni, mert nem szívesen vesz fel az ember józan ésszel hitelt a mai világban.

Én mondjuk nem bánnám, ha mi is képesek lennénk hasonló módon visszafogni a vásárlásainkat, mert szinte mindig egyik hónapról a másikra éltünk, hitelekkel a nyakunkon. Ha jön is néha némi plusz pénz a házhoz, szinte észrevétlenül tűnik el. Igaz, mi két gyereket is felneveltünk közben, és az igényesebb lányt még mindig mi tartjuk el.

Nekünk is van némi tartalék a bankban - sajnos ez is csak örökségnek köszönhetően - de pl. most közbejött egy váratlan fogászati kiadás, ami ennek a felét már el is vitte.

Szóval elhiszem, hogy fáraszt Téged ez a viselkedés, de talán még mindig ez a jobb, mintha a másik véglet ellen kéne küzdened.