Miért érzem azt hogy mindenhol nekem kell alkalmazkodnom?
Figyelt kérdés
Lehet hülyén írtam le a kérdést és kicsit érthetetlen,de én úgy érzem hogy akárhova megyek mindenhol meg kell huznom magam és nem lehetek önmagam!Legyen az egy munkahely,látogatás a rokonoknál,vagy régi ismerős,elegem van abból hogy mindenhol meg kell játszanom magam,mert ha önmagam vagyok és felszabadult akkor mindig rámszoltak fiatalabb koromban.Lehet hogy ez így berögzült?Én nem tudom,de marha idegesittő hogy automaice disztigválom magam,mint valami hülye gyerek!Pedig már 27 éves vagyok!
Az alkalmazkodást nem úgy értem hogy nem vagyok képes rá,csak egyszerüen úgy érzem,hogy mások nem tudnak én hozzám és mindig nekem kell hozzájuk!Vagy csak egyszerüen nincs önbizalmam?
Szerintem mindenkinek úgy kell viselkednie, ahogy magát tudja adni, de közben ne zavarjon másokat. De hogy érted, hogy régebben rádszóltak? Mi nem tetszett nekik?
2011. febr. 11. 11:40
Hasznos számodra ez a válasz?
2/12 A kérdező kommentje:
Úgy értem hogy kamasz koromban,vagy gyerek koromban és arra gondoltam hogy a sok cseszegetésnek az lett az eredménye,hogy félek kimondani a véleményem,mert félek hogy hülyének néznek vagy nem is tudom.Szoval hogy tulságossan probáltak talán korlátozni és valami megfelelési kényszer lehet vagy nem is tudom mi!
2011. febr. 11. 11:45
3/12 A kérdező kommentje:
Egy ilyen blokkot érzek magamban,amitől nem tudok kibontakozni!
2011. febr. 11. 11:46
4/12 anonim válasza:
És ez más társaságban is így van, vagy csak a családi körben?
2011. febr. 11. 11:54
Hasznos számodra ez a válasz?
5/12 A kérdező kommentje:
Többnyire családi körben!De néha úgy érzem hogy más társaságban is,de ott annyira nem!
2011. febr. 11. 11:56
6/12 anonim válasza:
Persze, hogy ez rögzülhet, sőt, nem kamaszkorban, de már 3-4 éves korban! Később nagyon sok megerősítés, biztatás kell, hogy ezt le tudd tenni. Olyan környezet, ahol az az elvárás, hogy nincs elvárás, legyél önmagad, és elfogadnak olyannak, amilyen vagy. Ehhez kell még egy felismerés, hogy felnőttként nem kell mindattól félned, amitől gyerekként féltél. Egy kisgyerek simán éhen tud halni a szülei nélkül, egy egészséges felnőttnél azért ez bonyolultabb, neki sok lehetősége van az életben maradásra, legtöbbször nincs is rászorulva másokra, legfeljebb csak ezt hiszi, és e szerint él. (Téveszme.)
Ugye milyen egyszerű ez így leírva? Pár év önismereti munkával akár a gyakorlatba is át lehet ültetni. ;)
2011. febr. 11. 11:59
Hasznos számodra ez a válasz?
7/12 A kérdező kommentje:
Na jó de ahhoz kikell törnöm ebből a közegből és el mennem innen jó messzire,hogy ezt megtudjam csinálni.Mondjuk külföldre!Mert ha itt vannak a közelemben,akkor soha nem fogok kilépni ebből a szerepemből!
2011. febr. 11. 12:05
8/12 A kérdező kommentje:
Szoval nem is tudom hogy mondjam,de egyszerüen megfulladok a szüleimtől és a rokonoktól,ha valami gondjuk van,akkor mindig engem traktálnak és már ebbe isbelefáradtam,mert én vagyok az a balek,aki mindent megért és lenyel.De ebből már ku.rvára elegem van!
2011. febr. 11. 12:07
9/12 A kérdező kommentje:
Mindig másnak a hülye gondjával kell foglalkoznom,de a saját életemet meg nincs időm egyengetni,mert olyanok mint a vérszivók!:)Ha kisujamat nyújtom,akkor már a karom kell nekik és egyszerüen nem tudok tőlük szabadulni,most a rokonokra gondolok!
2011. febr. 11. 12:10
10/12 anonim válasza:
Én ezt értem, de ki kényszerít? Te kényszeríted magad erre. (Felteszem, hogy nem kötöznek le a székhez, mielőtt elkezdik rádönteni a saját lelki szemetüket.) Tehát legközelebb felállsz és elsétálsz. Akkor majd Rád fognak haragudni, és Rólad mondanak majd csúnyákat a hátad mögött a következő baleknak, aki meghallgatja őket. Csakhogy ez neked nem kell, hogy fájjon.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!