Más is sodorta magát ilyen ördögi körbe? Hogyan lehetne kitörni belőle? ) :
Elég jómódú családban nőttem fel, nem mondom hogy annyira luxushoz szoktam, de azért volt mivel elfoglalnom magam :)
1 éve voltam már együtt a párommal, mikor anyám közölte: választhatok kettejük között. A párommal semmi baj nincsen, nála jobb férfit nem is találhattam volna, nem értem mi volt anyám gondja... na nem is ez a lényeges, anyósom ötlete volt hogy költözzek hozzájuk.
Az itteni körülmények leírhatatlanok, meg sem kísérlem vázolni őket :/
Nem tudom elfoglalni magam semmivel, nincs sportolási lehetőség, még egy videójáték se amivel lefoglalhatnám magam. Persze itt van a számítógép, de csak mobilinternet van, amin állandóan marakodik a család.
Még az élettől is elment a kedvem, pedig most lehetne alkalmam egy jó álláshoz megteremteni az alapokat.
De hiába, képtelen vagyok tanulni, vagy a gyakorlati helyig elmenni (több órás út nekem)... nyugtatókon és vitaminokon élek, és egyáltalán nem látom a kiutat :(
A legrosszabb persze hogy én csináltam ezt magamnak, nyugodtan mereszthetném a valagam anyámnál, de akkor le kellett volna mondanom a páromról :(
Menj vissza anyukádhoz.
Szerintem az nem tetszett neki a barátodban, hogy nehéz körülmények között él hozzátok képest.
Szerintem 19 évesen amúgy sem egy idegen családdal kéne élned, hanem vagy olyan módon csak Te és a párod, hogy külön mindenkitől vagy pedig a szüleiddel.
A pároddal pedig majd alakulnak a dolgok, ennyi idősen még nem kell lekötnöd magad.
Szia!
Kísérteties a hasonlóság az én esetemmel... én is a barátomhoz költöztem vidékre, bár nem akartam, de kitettek otthonról. Én is 13.-os voltam, mint te, és ott is kosz meg csóróság volt. És sikerült kikerülnöm ebből a körből, bár a vége felé már rendszeresen szívattak. Ha gondolod, privátban írd meg az msn-ed, és tudok adni gyakorlatias tanácsokat, mert már átestem ezen és tudom, mik lehetnek nagyjából a buktatók. Szóval csak óvatosan, mert amúgy komoly gondod is származhat ebből a helyzetből! Nehogy úgy járj mint én ...
Ne spekulálj, hogy anyud mit mondana ha visszamennél. Az egy dolog, hogy akkor mérgében mit mondott.
Szedd össze magad, irány haza és mondd meg neki, hogy igaza volt, kérj bocsánatot, de hát szerelmes voltál na.
Mostmár látod miről beszélt.
Nehogymár tönkretedd magad totál nyugtatókkal, a fenébe !
Ne sopánkodj, cselekedni kell, hogy minél előbb kijuss ebből. Nehéz nehéz megtenni a hazavezető utat, félsz persze, de gondolj bele ennél már rosszabb lehet. Ha nem fogad be anyud, akkor már úgysem laksz ott, ha meg befogad, akkor örülj, hogy bátor voltál, és elindulsz kifele a rossz szitudból. Keress állást, és kezd el amit elképzeltél. Megalapozni a jó állást, vagy mit írtál. Kezdj el dolgozni, lássa anyud, hogy felnőtt vagy, mert úgy viselkedsz, nem csak esetleg hangoztatod, lássa az erőlködést, hogy elakarsz valamit érni.
Hajrá !
A gyógyszert meg letenni, mert úgy tűnik egyébként sem ér sokat. A depi meg a rossz szitu nem ugyanaz, a gyógyszer nem fogja megoldani, az ha csinálsz valamit fogja megoldani a problémáidat csak !
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!