Mit tegyek? Hogyan mondjam el a páromnak?
Több mint 4 éve vagyunk együtt,szeretjük egymást.
Az életünket együtt képzeljük el,és tervezzük is a közös életünket,mindenről volt már szó,összeköltözés,eljegyzés,esküvő gyerek.
Egymástól elég messze lakunk,én befejeztem az iskolát,így inkább én vagyok többet náluk,ő kevesebbet tud hozzánk jönni,mert itthon mezőgazdasággal foglalkoznak.
A szüleivel nem tudok úgy kijönni,ahogy szeretném.
Első perctől így van,nem tudok beszélgetni velük,és ez a feszültség inkább az anyósjelölttel van.
Diplomája van,nekem nincs és a családomból senkinek nincs.
Ezért érzem úgy,hogy lenéznek,és az én családom egy átlagos hétköznapi család,míg ők a mezőgazdaság miatt elég jól állnak.
Itt vagyok,és nem tudok úgy mozogni,mint pl:ha otthon lennék,vagy ha már külön lehetnék a párommal.
Főzni itt nem szoktam,mert mindent még nem tudok elkészíteni,na és a páromnak van 1 bátyja akinek nem is mindegy h a kaja h van megcsinálva.Még az anyja kajáját is kritizálja.
Sokszor fáj a gyomrom,szerintem az idegességtől.
Most panaszkodtam el magam anyának a telefonba,és szerintem az apósjelölt hallotta,mert a konyhában volt.
Külön akarok menni,a párom is,de ő valamilyen szinten tart a szüleitől,mert látom.
Irányítani akarják,engem is.És nem igazán törik azon magukat,hogy a fiúknak vegyenek egy házat,vagy hogy mi mit szeretnénk.
Csak a föld,a munka,a munka,a munka állandóan.
Tanácstalan vagyok!
Arra is gondoltam már,hogy megmondom a páromnak,hogy lépjen mostmár,mert ezt nem bírom tovább.
Én fogok erre rámenni,az egészségem,mert örökös feszültségben vagyok itt,nincs akihez szóljak.És hozzám sem nagyon szólnak a páromon kívül.
22/L a párom 25 éves.
persze hogy nem erzed ugy magad, mintha otthon lennel. Nem is lehet, nem vagy otthon. Lehet hogy nem is neznek le, csak Te erzed magad kevesebbnek.
"És nem igazán törik azon magukat,hogy a fiúknak vegyenek egy házat,vagy hogy mi mit szeretnénk."
Nem varsz egy kicsit tul sokat? Dolgozzatok meg Ti is a penzert, a hazert, mint a szulok csinaltak es csinaljak most is.
albérlet
mi az hogy vegyenek nektek házar...rezsit és a többit utána ne fizessék? és még csodálkozol hogy nem szeret az anyósjelölted
dolgozol egyáltalán? bár ha most is ott vagy akkor valószinű nem...
én leendő menyem lennél én se szeretnélek,pedig csak 1 évvel vagyok idősebb nálad...
És most mivel foglalkozol? Menj el dolgozni vagy egyetemre, mindjárt másképp fognak rád nézni.
És költözzetek el! Nem véletlen mondják, hogy anyósékkal nem szabad összeköltözni. Ha közös életet akartok, lépjetek!
Hogy mondd el? Így ahogy leírtad.
Ismerős a szitu, nálunk ugyan ez volt, csak annyi kivétellel h a szülei 8 általánososak voltak, mezőgazdasággal foglalkoztak, volt pénzük, de az istenért sem akartak segíteni a fiúknak hogy vehessünk közösen házat. Anyuék a ház negyed részét kifizették volna, hitelt kellett volna felvennünk de a szülei lebeszélték róla. Onnantól kezdve ismertem fel a tényt hogy teljesen a szülei irányítják. ( 27 éves a srác) Pénzt nem akartak adni, a hitelről lebeszélték... nemtom innentől kezdve mit vártak... na mindegy...
Ha nem léptek gyorsan, ha a párod nem áll a sarkára, tönkre fogtok ebbe a helyzetbe menni. Mi is szétmentünk ezek után kb 1 hónap múlva.
Aki a mezőgazdaságból él,annak hajnaltól estig van munkája! Legalább is akkor,ha valami hasznot is akar látni. Munka nélkül nincs ház,sem más tisztességes megélhetés.
Ha ott vagy,te is segíts,amiben tudsz. Akkor biztosan szívesen látnak.
Azt pedig ne várd,hogy a két szép szemetekért vesznek nektek házat,abból,amiért ők dolgoztak meg.
Nálunk a mi családunk áll jobban anyagilag, és közös házat terveztünk.Mikor bejelentettük , azt mondták a szüleim nehogy hitelt vegyünk fel hanem ők megveszik a házat. Szóval a párom ezen kiborult, és Ő NEM VÁRTA EL HOGY MEGVEGYÉK NEKÜNK. Hetekig őrlődött hogy elfogadjuk e. Nekem is volt kb 1,5 millióm de ez nagyon kevés volt. De párom azt szerette volna hogy beleadjam, de én meg nem igazán. Szóval megkaptuk a házat de a párom folyamatosan bizonyította hogy nem a pénz érdekli.
Én nem ismerlek és nem tudom hogy pénzéhes vagy e. De én is mezőgazdaságban dolgozom és baromi sok terület van ahol betudnál segíteni. És itt nem a kapálásra gondolok, hanem különféle adminisztrációkra, támogatásigénylésekre. Szóval először be kell bizonyítanod a szülőknek hogy nem a pénzre pályázol, és be kell segítened. Ezzel eléred hogy megbecsüljenek. Szóval munkára fel.
De az is előfordulhat hogy akárhogy igyekszel a szülőknek semmi nem lesz jó.Nekem az albérletről meg az a véleményem hogy pénzkidobás hosszútávon. Ha nem kaptunk volna házat, biztos hogy hitelt vettem volna fel házra és nem megyek albiba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!