Normális ez a gondolkodás?

nem azt mondom, h utálom a telet, ilyenkor is lehet iszonyat szép a havas táj, lehet szánkózni, nézni a hóesést az ablakból.

de ha beleszólhatnék a dologba, akkor max egy hónapig "engedélyezném" a telet, hideget :D

utálok fázni, a fűtés sokba kerül.

fel kell öltözni, de van hogy az sem elég, mert még úgy is fázom valamelyik testtájamon, pl az arcomon, vagy a combomon.

ha marha nagy hó vagy latyak van, akkor átázik a cipőm, bár most beruháztam egy hóbakancsra :D

napsütés nélkül meg egyenesen meghalnék. imádom, ha rásüt az arcomra a nap, még nyáron a 200 fokban sem menekülök előle, mert ebből próbálok töltődni a télre :D

Én télpárti vagyok, télen is születtem, úgyhogy alapból érzékenyebb vagyok a magasabb hőmérsékletre.

Én is tömegközlekedem, vidékről járok a fővárosba szinte minden nap, de az egyetlen negatívumot tényleg csak az ónos esőben tudom felfedezni. Imádom a ködös reggeleket, a szemerkélő esőt, és a kihalt utcákat! Olyan nyugtató, tiszta.. Bizonyos embertípusban mindez bizonyára depressziót keltene, de én pont ettől pörgök fel és érzem elememben magam:)

Nekem is vannak olyan ismerőseim, akik azt mondják, az emberi létezést lehetetlen 20 fok alatt, én ekkor kiegészítem azzal, hogy 20 fok fölött sem..:)

Nyaranta az egyetlen menedékem a hideg vizes zuhany, nem szeretem a bogarakat, szúnyogokat, mellesleg a szemem annyira fényérzékeny, hogy ki se tudom tenni a lábam, már könnyezik..:S Ilyenkor inkább alkonyatkor dugom ki az orrom, ha muszáj.

A tavasszal, ősszel nincsenek ekkora problémáim, úgyhogy ha rajtam múlna, egy évben lenne 3 tél, 1/2 tavasz és 1/2 ősz:)

"szeretünk a hóban sétálni, melegedni a kályhánál"

Nos igen, itt a probléma: idén alig volt hó, ami volt, abban addig sétálhattam, amíg be nem értem a munkahelyemre...

A melegedés meg... Valami átok szállt a házunkra, még ősszel szétment az összes radiátor, az egész fűtésrendszer... melegedés? Francot... beestem a házba szétfagyott tagokkal, és bent is max. 15 fok volt, melegvíz nuku, mamámhoz kellett 3 km-t gyalogolnom, hogy meg tudjak fürödni... ennyit a télről...