Mit tegyek, ha apu hirtelen felbukkant a semmiből?
Apukám külföldi állampolgár, én is külföldön születtem. Szüleim elváltak mikor én 3 éves voltam, ezért anyuval hazaköltöztünk Magyarországra. A válás után apuval soha többet nem találkoztam, egyszerüen nem keresett, ami gyermekkoromban nagyon bántott. Az utóbbi években nem is gondoltam ezekre a dolgokra, de ma beszéltem anyuval, aki azt mondta, hogy apu felkereste és szeretné velem is felvenni a kapcsolatot. A döbbenettől hirtelen szóhoz sem jutottam, de utána elutasítottam ennek a lehetőségét. Mivel már 25 éves, 2 gyerekes anya vagyok, ezért mint szülő nem tudom megérteni, hogy valaki hogy dobhatja el magától a gyerekét! Nem tudom neki megbocsátani, hogy 22 évig nem keresett. Az az érzésem, hogy csak azért csinálja, mert öreg és szüksége van a bocsánatomra.
Ti mit tennétek a helyemben? Jól döntöttem amikor azt mondtam, hogy soha többet nem akarom látni?
válasza:
válasza:
válasza:találkozz vele!
Bármi oka lehetett, hogy nem keresett. Legalább megtudod. és azt is, hogy ki az apád.
Nehogy meghaljon itt neked, mielőtt látnád. Lehet az is , hogy megbánta. Miért ne tehetné jóvá, amit lehet?
Lehet, hogy börtönben volt, vagy a mamád megszöktetettt, és azóta keres, nem tudhatod a teljes valóságot, csak ha találkoztok. Amíg él.Miért ne adhatnád meg a bocsánatot? Vagy megmondhatod személyesen, hogy sosem tudsz megbocsájtani, aztán tudja, mire számíthat.
Legalább lenne egy jó embered azon a külföldön. Kimehetnél a gyerekekkel nyaralni. Vagy csak az unokák, ha nagyok lesznek. A vér nem válik vízzé: nézd meg, kitől kaptad a génjeidet!
válasza:Szia! Szerintem mindenképp adj neki egy esélyt!
Én apukámmal soha nem voltam jóban, sőt...de egy pár éve meghalt, és én azóta hibáztatom magam...mindenért...gondolj bele, ha te kapnád ezt a gyermekeidtől évek múlva...megérdemeltek mindketten még egy lehetőséget...
válasza: válasza:Nagy bajod nem lehet ha találkoztok.
Így meg mindig ezt fogod kérdezni. hogy mi lett volna.
válasza:Szia!
Nagyon hasonló a történeted az enyémhez. Azzal a különbséggel, hogy az én apám nem volt külföldön, szimplán csak megszakadt a kapcsolatunk 10 éves koromban (5 éves koromban váltak el), amihez nagy köze volt az ő új élettársának.
20 éves voltam, amikor az anyukája meghalt, így újra beszélgettünk telefonon, kezdtünk egymással megismerkedni. Ő vidéken lakott (Isten háta mögött 2 utcával), kért, hogy látogassam meg, ami egyszer sikerült is, de sűrűbben szerette volna. Mindig valami közbejött, ha nagyon akartam volna, meg tudtam volna látogatni, de valahogy soha nem vitt rá a lélek, még mindig haragudtam rá.
Aztán az anyukája halála után 8 hónappal jött a telefon, hogy szívinfarktust kapott, meghalt 41 évesen. Soha nem bocsájtom meg magamnak, hogy nem volt elég bátorságom megkérdezni, hogy miért?
Én is anyuka vagyok, látva azt, hogy a férjem mennyire szereti a lányát, számomra felfoghatatlan, hogyan lehetséges, hogy egy apa nem kíváncsi a lányára. Ha még élne az apám, megkérdezném tőle. Tudom, hogy nincs erre ésszerű magyarázat, de mégis érdekelne.
Te könnyebb helyzetben vagy, mert meg tudod kérdezni. Nem kell, hogy örök szerelem szövődjön köztetek, ez vagy kialakul vagy nem, de szerintem ahhoz, hogy a gyerekkori megbántódásodat, érzéseidet helyre tegyed szükséged lenne egy találkozásra.
válasza:találkozz vele, és halgasd meg. És te is mondd el, neked milyen rossz volt.
Aztán ha akarsz tartsd a kapcsolatot, ha nem akarod, akkor ne.
válasza:Az én szüleim is kb 3 éves koromban váltak el. Engem sem keresett az apám, lett utána másik gyereke, akit nem ismerek, de amemmyire tudom, azzal a családdal sem tartja a kapcsolatot. Sőt, anyukám szerint már volt, hogy le is tagadott. Közben felnőttem, dolgozom, nem megy valami jól, de nem is éhezünk. Neki se munkája, se lakása. Itt lakik nem messze, de nem is keres, nem kíváncsi rám. Hát tudod én sem. Ha ő ki/letagad, nem vagyok kíváncsi rá.
Ha most így huszon év után hirtelen kíváncsi lenne rám, ugyanúgy leszarnám mint ő engem kiskoromban. Nekem akkor szükségem lett volna rá, de nem kellettem. Hát most se kelljek!
Köszönöm a válaszokat, nagyon kedvesek vagytok. Belátom, hogy jobb lenne tőle megkérdezni a miérteket, de attól tartok a vele való találkozás újabb kérdéseket és fájdalmat fog eredményezni. Hiszen hol volt akkor, amikor szükségem lett volna rá? Nem attól válik valaki apává, hogy "megcsinál", majd huszon év múlva felém néz. Egyszerüen képtelen vagyok a bocsánatra.
És ismeritek a mondást a messziről jött emberről. Tulajdonképpen bármit mondhat kifogásnak, az vagy igaz, vagy nem, vagy elhiszem, vagy nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!