Az iskola elvégzése után, a Ti gyereketek is otthon punnyad a "MAMA-HOTELBEN"? Azaz úgy laknak mint egy hotelben, mivel a mama mindent megcsinál helyettük!
Miért ül otthon sok gyerek úgy, hogy semmit sem csinál??
Mert megtehetik!!!!!!
A szülők eltartják őket.
Van víz, villany, fűtés meg kaja...
Ennek a rendkívül elharapódzott jelenségnek az a neve külföldön,
hogy: "MAMA-HOTEL"
Néha elküldenek egy-egy önéletrajzot alibiből...
Egyet értek a None of your fucking business válaszadóval, de ha már ilyen kíváncsi vagy: lényeg, hogy soha nem tudhatod, mi van a háttérben.
Én 2 okból lakom itthon 29 évesen:
- amikor el tudtam és akartam volna menni, mert volt rendszeres jövedelmem és megtakarításom is, 22-23 évesen, Anyukám nem engedett el albérletbe, olyan reményei voltak, hogy majd találok egy rendes, jó családi hátterű, munkamániás fiút, akivel kuporgatunk egy közös lakásra (nem találtam) Emiatt a megtakarításhoz sem engedte, hogy albérlet céljára hozzányúljak.
- azok a párkapcsolataim, ahol a páromnak külön lakása/albérlete volt, nem sikerültek. Jelenleg egy hasonlóan "élhetetlen", anyjánál lakó, nálam is csóróbb sráccal vagyok együtt, és nagyon szeretem, ez van, nem megélhetési szempontból választok párt.
- 4 éve krónikusan megbetegedtem, nem halálosan, de bizonyos szempontból munkaképtelenné váltam.
Továbbá: végeznék én házimunkát, de Anyukám részéről mindig az volt, hogy én úgyse tudom jól megcsinálni. Enenk ellenére ha nincs itthon,megcsinálok dolgokat, de úgysem jók.(Meg különben is menjek el keresni a pénzt, ezt ő is meg tudja csinálni, ezzel nincs egodlva semmi, stb.)
De inkább higgye a sok k.csög ítélkező azt, hogy én "Mama hotelezek", mint hogy ezt bárkinek az orrára kössem.
Aki nálam ügyesebb, életrevalóbb, örüljön magának, és ne másokat kritizáljon.
MIndehhez hozzáteszem, VAN jövedelmem (itthoni megbízásokból,alkalmi munkákból) és nem is kevés - de az "nem számít", mert nem fix, bejelentett munkaviszony.
21.58
21-58! a te eseted más.nem ítélek el senkit, akik betegség miatt lettek munkaképtelenek.Anyám is mondta h várjak egy jó hátterű fiúra..most is várom.amúgy nekem pánikbetegségem van, és hát 20 évesen muszáj dolgoznom,főleg úgy, hogy anyám a nevemet se tudja.
21.59! ok................................
Én pályakezdő munkanélküli vagyok, de hiába, itt nincsen munka. Szinte csak protekciós állások vannak. Ha van is, az is alkalmi.
Otthon segítek, amennyit tudok és reménykedem hogy egyszer lesz már állásom. De ha van valami, szólj!
Amúgy én nem mama hotelben lakok, mert azért rendet teszek magam után, sőt, a mama csak munkába megy. Hidd el, vannak ilyen emberek akik otthon sem teszik magukat fontossá: a lusta kocka pasik.
ja és ez a mamahotel ennek a tönkrement "csóró- kapitalista" renszernek köszönhető, amit az Mszp csak erősített! Ennyi tönkrement, kilátástalan fiatal talán még soha sem volt!
A szüleinknek legalább volt életük az iskoláik után!Korán házasodtak, jó hitelre tudtak szép házat venni, amit ki tudtak fizetni!!! Végzés után mindenkinek volt munkája!
Az akkori fiataloknak ezerszer könnyebb volt!
Mi meg itt élünk a nyomorban, a munkanélküliségben, a kiátástalanságban! Nekünk az sem adatott meg, hogy elinduljunk!
Sokan nem önszántukból ülnek otthon!Amúgy pl a pályakezdőknek nehéz dolguk van,mivel nincs tapasztalatuk.
Ez a kérdés provokatív vagy trágár. klikk
Milyen kérdés már ez?? Mama-hotel...
21 éves vagyok, most végeztem a suliban, és pályakezdőként sehova sem vettek fel eddig. Tény, hogy szinte egész nap itthon vagyok, de: segítek a főzésben, takarítok, mosok, bevásárlok, elmegyek a postára stb stb.
Meg milyen már ez a válasz is: külföldre is lehet menni dolgozni, ha itt nem találsz munkát.
Persze majd mindenki kimegy külföldre pályakezdőként. Áhh annyi mindent mondanék, de inkább nem töröm magam...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!