Mit gondoltok azokról a "mintacsaládokról", amelyek megszólnak másokat a legkisebb másság miatt is?
Pl. ha valaki nem házasodik meg x korig vagy soha, nem vállal gyereket, művész, kimegy külföldre dolgozni/élni, másik etnikumból választ társat, vagy akár meleg/leszbikus stb..
Azért ezeket írom, mert ezek a leggyakoribb dolgok, amiért lenéznek embereket. Vannak azok a családok, akik magukat tökéletesnek tartják, mert megvan a feleség+férj+gyerekek és osztják az észt a nem ilyen "hagyományos" életmódot folytató embereknek. Mit gondoltok róluk, tényleg ennyire tökéletesek?
Ha én most megszólnám a "mintacsaládokat", akkor semmivel nem lennék jobb, mint ők. Egyébként konzervatív világnézetem van, tehát az én fejemben is él egy kép az ideális családról, és abba nem feltétlenül fér minden bele azok közül, amiket felsoroltál. Más kérdés, hogy nem érzem jogosnak, hogy bárkinek az életébe beleszóljak, hiszen én sem szeretem (és nem is viselem el), ha beleszólnak az életembe. Így aztán igyekszem nem ítélkezni, és ha van is véleményem valamiről, azt kulturáltan próbálom elmondani.
Különben meg úgy gondolom, hogy aki a leghangosabban ítélkezik, azzal vannak általában a legnagyobb bajok, és a valóságban közel sem biztos, hogy a "mintacsaládjában" valóban minden rendben működik...
Dehogy tökéletesek, ez már abból kiderül, hogy másokat bírálnak. Ezek lehetnek mintacsaládok ahogy írod de nem a szó pozitív értelmében.
Ezeket én korlátoltaknak hívnám inkább. Nekem tök mindegy kinek mi a melója, az életvitele, ha hozzám rendesen viszonyul, akkor nekem az jó, és azt értékelem. Legyen, tudós, vagy kukás, vagy Picasso 2., kopasz, rokkant ...
Nem szoktam itélkezni, és nem szeretem akik itélkeznek.
Szerintem mindenkinek joga van úgy élnie az életét, ahogy ő szeretné, és ahogy ő jónak látja.
Nem itélem el ha valaki kimegy külföldre, nem itélem el, ha valaki a testéből él, nem itélem el, ha valaki a saját neméhez vonzódik, nem itélem el ha valaki az utcán kiabálva társalog...egészen addig, amíg a "sajátos" életfelfogásával, életvitelével nem árt másnak.
Persze mindenről megvan a véleményem, de mindössze csak olyan szinten, mint, hogy normál esetben az embernek mindenről megvan a kialakult véleménye. Tehát amíg másnak nem árt vele, addig engem nem zavar.
Viszont egy dologgal nagyon nem értek eggyet. MÉgpedig az egynemű párok gyereknevelésével. Felőlem szeresse egymást két lány, két fiú, éljenek boldog párkapcsolatban, de egy gyereket ne akarjanak ebben az életfelfogásban nevelni. Részben azért, mert akárhogy is nézzük, nem ez a normális. Ha valakiben kialakul a saját neméhez való vonzódás, akkor azért alakuljon ki benne, mert olyan a genetikai állománya, de az ne segítsen már rá, hogy otthon azt látta. Amellett nem hiszem, hogy két embernek joga lenne elrontani egy harmadik ember gyerekkorát és fiatalságát, mert az oviban, suliban folyton csak a gúnyolódást hallja, mert neki nem egy anyukája és egy apukája van, hanem két anyukája vagy két apukája.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!