Támogatnátok továbbra is a gyereketeket ilyen helyzetben?

Kedves szülők! Támogatnátok a főiskolás gyereketeket, ha kiköltözne a kollégiumból, hogy összeköltözzön a barátjával, akit sajnos otthonról elüldöztek? Nemsokára bejelentjük a szüleimnek, hogy úgy döntöttünk a barátommal, akivel 2 éve járunk, hogy közös albérletbe költözünk. Ennek több oka is van. Az első és legfontosabb, hogy a barátomtól otthon rengeteg pénzt elkérnek a fizetéséből, de cserébe nem kap semmit (se melegételt, se hideg ételt) és rendkívül lekezelően bánnak vele, folyton azt hajtogatják, hogy egy semmirekellő, mert nincs diplomája (általában nem a nevén szólítják, hanem balféknek, hülyének, semmirekellőnek, naplopónak, balf*sznak, baromnak); illetve én sem tudok tanulni a kollégiumban, mert a szobatársaim egyre jobban ellinkesednek, és nem nézik jó szemmel, hogy én minél jobb átlagot szeretnénk elérni. Én a szüleimtől annyit kérnék, hogy amennyi pénzt eddig adtak, azt adják meg ezután is, illetve ha kérdésem lenne az albérlettel, vagy bármivel kapcsolatban, akkor segítsenek. Én nem kérnék többet ezután sem, ugyanis a barátom fizetése, az én ösztöndíjaim, és az eddig kapott pénz elég lenne arra, hogy fenntartsuk magunkat, és egy kicsit még félre is tudjunk tenni. Csak félek a szüleim reakciójától. Nem szeretnék haragba lenni velük, de a jelenlegi helyzet sem nekem, sem a barátomnak nem jó. Kedves szülők! Ti hogy reagálnátok le ezt a helyzetet? Elfordulnátok a gyereketektől? Úgy vennétek, hogy azzal, hogy albérletbe költözik, ti már nem is vagytok érte felelősek?