Férfiak, Nők hogyan oszlik el a házimunka, mosogatás nálatok? 30/F

Hát, lehet fele-fele elosztás, de most mi a fele? Nehezebb felhozni naponta 2 kiló cuccot a boltból, mint elmosogatni? :)

Nem igazán lehet ebben felezni. Mi így egyeztünk meg, így csináljuk. Ő nem szeret boltba járni, én nem szeretek mosogatni. Nekem magas a mosás, ő meg a porszívóval nem szeret balettozni :) Főzni szeretünk mindketten, de eléggé sok kaja van, aminél elfér két ember is gond nélkül :) Persze a férfimunkák mind az enyém (értem alatta elektromos munkák, nehéz pakolás, stb...), de pl a virágültetés és átültetést meg ő csinálja :)

Ki mit szeret csinálni. A ruhák elpakolása állandó "vitaforrás", mert egyikünk se szereti, de a férjem a katonaságnál megtanult precízen hajtogatni, mm-re egyformára. Ha én pakolok, akkor úgy néz ki a szekrény, mintha ott tartották volna a 3. Világháborút.

Ebben és az ágyhúzásban kő-papír-ollóval döntünk. Amilyen mákos formám van, gyakrabban nyerek :)

Amit ő szeret, én utálok: vásárlás. Tudom, hogy a nők nagy része imádja, de én lábrázást kapok, legyen szó kajavásárlásról vagy akár arról, hogy magamnak kell ruhát vagy bármi mást vennem. A férjem képes órákig álmélkodni egy-egy kirakat előtt, én meg berohanok a boltba, lekapkodom a méretben megfelelő, nekem tetsző ruhákat, felrángatom őket (itt már kezdek ideges lenni), kiszórom a pénztárhoz, ami jó, aztán menekülök kifelé.

Szerencsére van egy barátnőm, aki hozzám hasonló mentalitású, így őt hívom el. Fél óra után már remegve keressük a kijáratot, de túl vagyunk 4-5 bolton.

Férjem meg a lányával megy "plázázni", mert én rövid időn belül leülök egy kávézóba sztrájkolni, és inkább nem rontom el ezzel a szórakozását :)

Kaját is ő veszi, főleg, ha sok kartonos cucc kell (tej, víz). Orvosilag le vagyok tiltva a 10 kg-nál nehezebb dolgok emelgetéséről, főleg, ha féloldalasan teszem (nyitott gerinc). Itthon felírom, hogy mi kell, ha valami még megtetszik neki vagy eszébe jut, akkor azt hozzácsapja.

A fenti "nemszeretem" dolgokon kívül minden mást megcsinálok.

Elárulom a nagy titkot, hogyan lehet ezt úgy csinálni, hogy senki ne érezze rosszul magát otthon. Tök mindegy, hogy ki mit csinál meg a házimunkából, az mennyi ideig tart, mekkora energia kell hozzá, egy a lényeg! Ne legyenek semmilyen téren nagy aránytalanság, mert akkor az a fél, akire sokkal több teher hárul, egy idő után belefárad, megutálja a helyzetet, a másikat, ha azt érzi, kihasználják.

Ha egy pár egyik tagja otthon többnyire csak heverészik, TV-zik, olvas, játszik, alszik, számítógépezik, míg a másik folyamatosan pörög, abból túl jó nem fog kisülni hosszútávon. Mi sem csinálunk mindig mindent együtt, egyformán, de olyan sosincs, hogy a párom órákon át lesi a plafont, miközben én sütök-főzök-mosok-takarítok és olyan sincs, hogy ő egész nap valamilyen nehéz fizikai munkát csinál a ház körül, én pedig közben zabot hegyezek. Én sosem szerelek autót, villanyt, vízvezetéket, nem fúrok, faragok, de szerszámokat adogatni, összetakarítani egy ilyen meló után kiválóan tudok. Ő nem vasal olyan szépen, mint én, nem tud annyi félét és olyan finomakat főzni-sütni, mint én, ezért ezt magamra vállalom, de nincsenek tabuk. Még nem csaptam rá a kezére, ha használta a felmosóvödröt, esetleg bepakolt a mosógépbe, kiteregetett, ha répát, vagy krumplit pucolt, de ő sem sértődött meg, hogy az engedélye nélkül használtam a fűnyírónkat, igaz, egy kicsit azért duzzogott:).

Szeretet, odafigyelés, törődés, egymás folyamatos segítése! Ez egy jó kapcsolat sava-borsa!

Most nem dolgozok, úgyhogy én csinálom a házimunka többségét, de azért a párom is segít. Begyújtani, fát vágni pl. mindig ő szokott, hétvégén meg el is mosogat néha.

Mikor mindketten dolgoztunk főzni mindig én főztem, mert ő nem tud, viszont ő szinte mindig elmosogatott. A takarítást közösen csináltuk, meg úgy egyébként minden házimunkát, kivéve a vasalást, mert azt szintén nem tud. Kicsit ezekből én többet vállalok, ő viszont nagyon ügyesen megjavít, megszerel mindent a ház körül.

helló!

szerintem azzal van a baj, hogy az emberek alapvetően szeretik b*szogatni egymást, talán a nők a férfiakat többet, nem tudom.

élünk, virulunk, egészségesek vagyunk, szeretjük egymást, szép a lakásunk, tehát gyakorlatilag mindenünk megvan, miért idegesítsem magam hülyeségeken?

mi jogon szólok én abba bele, hogy a párom elmosogat-e vagy nem, vagy lehajtja-e a budideszkát, vagy nem, vagy ruhával ráül-e az ágyra, vagy felsöpör-e.... áááh. Azt csinál amit akar és én is, amit akarok. Szeretjük egymást, így segítjük egymást, de nem piszkálódunk.

Én szeretek takarítani, ezért takarítok.. ha nagy ritkán nincs kedvem, mert fáradt vagyok (sok munka) akkor napokig áll a mostalan, és amikor nekiállok elmosni, a párom odajön és kiszedi a kezemből, hogy hagyd, majd én.

Ha nem tökéletes, hát nem tökéletes, a szándék a fontos. Volt, ami nem volt tökéletesen elmosva, nem teszem szóvá. Később talán elöblítem még egyszer. De soha nem kezdeném el piszkálni, hogy mennyi vizet fogyaszt vagy hogy tartja a szivacsot.

- Kimosom a ruháit szívesen, mert a magamét kimosnám, és csak egy gombnyomás. Pár trikóval és nadrággal több, nagy ügy. Ha teregetek, magától segít, de van, amikor egyedül vagyok, olyanom van és megcsinálom.

- Ő cipekedik a boltból, ha közösen vásárolunk.

- Általában én főzök, viszont ha étterembe megyünk, ő fizet.

- Én felsöprök, mert engem zavar.Ő viszont kiviszi a csótányt, ha sikoltozok :D A szemetet valamelyikünk kidobja munkába menet, nem kell külön kört menni.

- Áthúzom az ágyat, ha olyanom van. ha neki van olyanja, akkor ő.

ennyi...nem kell ezt túlbonyolítani.

ennél fontosabb dolgok és nagyobb problémák is vannak az életben, mint hogy ki a mosogatófelelős. vannak emberek akiknek nemhogy mosogatójuk, hanem vizük sincs.

házádöglök zabálok aztán megyek a kocsmába vagy számitogépezek

más variácio nincs

egész nap kidolgozom a belem akkor még kezgyek el söprögetni mi?