Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Valaki segítsen. Hogyan...

Valaki segítsen. Hogyan legyek MagánTanuló ÍGY? Mit csináljak? Mit javasol egy értelmesebb Egyed? Az Igazgató, ahova szeretnék járni, INDOKKAL tesz MagánTanulóvá, de nyomóssal csak!

Figyelt kérdés

a nevem: irén. nagyon lelombozva érzem magam, mert mostmár nem is "tudom", hogy mihez legyen kedvem, de van, hogy "tudom", hogy mihez nincs. minden pesszimista elég okos ahhoz, hogy "tudjon" pesszimistának lenni. én is kábé ilyen szinten vagyok. racionálisnak érzem magam, hogy ne sajnáltassam, szóval ez csak tényszerű közlés:

tavaly sokat hiányoztam az iskolából, habár félévkor 4 egész fölötti átlagom lett, de évvégén megbuktam, mert elkedvtelenedtem iskolába járni, és nem voltak jegyeim, így automatikusan megbuktam. elég baj ez nekem, mert mostmár az ismétlés nagyon zavar, aggasztó. nincs kedvem iskolába járni. mostanra már a harmadik intézménybe járok, mert sehol sem találom a helyem, és a mostani iskolám előtt gimnáziumba jártam, de most átmentem szakközépiskolába, de hiába könnyű nem bírom. nem szeretem. minden bajom van, ha suliba "kell" mennem. most is kiírattam magam eme hétre az orvosnál, és inkább beteg lennék, mint iskolába egészségesen járjak, habár tisztában vagyok vele, hogy az iskolaundor is lehet egyfajta betegség->lelki betegség. amikor órán vagyok, mindig nincs ott a figyelmem, nem is érdekel, nagyon unom magam, mert rosszul érzem magam, ezért próbálok közömbösnek mutatkozni, viszont mivel ez már megszokott érzésem, mert tavaly is ez volt a helyzet, így már csak unott bírok lenni. mindig arra gondolok, hogy: bár ne lennék ott. inkáb haszontalankodnék, mint ott lennék. nem bírom elviselni. minden tanárban megtaláltam már a nekem nem tetszéseit, már úgy nézek rájuk, mint ellenségeimre, akikhez nem szólok, hogy idegesítsem is őket. ha kérdeznek, akkor minimálisan röviden felelek. utálom azt a tanárt, amelyik átvett, ő is olyan értetlen, mert megértőséget hangsúlyozva lázad. komolyan "mondom" túl tipikus az én természetemnek. ha nem lenne iszonyatérzésem az iskolától, akkor csak a történelem tanár miatt utálnék oda járni. persze, itt most mindenki gondolhatja, hogy elfogult vagyok, amit már jeleztem, de eme két személyt sorolom fel, mint nekem nem megfelelők. ha direktes lennék, akkor osztályfőnököm róla való tőlem iránta érzett utálatérzésemről írnék, de nem. az osztálytársaim pedig nagyon rendesek, és látják, hogy nekem nem érdekem az, hogy velük rosszba legyek, és mindig a folyosón ők szólítanak meg, de kedvesek és jóhiszemmel vannak irántam. egy hétig jártam eddig, mert ezen a héten nem voltam. érzem, hogy akármilyen iskolába lennék nincs meg a lelki egyensúlyom, hogy véghez vigyem, csak ha magántanuló leszek. de nem "tudom", hogy hogyan legyek, és akkor egy gimnáziumba "kéne" átmennem, mert szakközépiskolában nem lehet róla szó, mert ott szakmai tantárgyak vannak, de ha átkéretem magam valamilyen intézménybe, akkor csak akkor fogok bele, ha magántanulónak átfogadnak. most minden olvasó azt gondolhatja, hogy ez nem olyan trauma lehet, hogy nem bírok megmaradni sehol, de sajnos így van. ha tanulok, akkor nagyon "kell" tanulnom, kényszeres tanulnom, mert nem szeretek. eddig nem szereztem rossz jegyeket, szóval nem ez a baj. ismétlek is, így magántanulónak valamelyik intézmény befogadhatna, de attól tartok, hogy nincs "kellő" indokom magántanulónak lennem. talán el "kéne" mennem pszichológushoz?

nincsenek mentális zavaraim, ezt gondolom, viszont hogy nem szeretek iskolába járni, ez kihat rám. nem mentális zavar, hanem befolyásol. "tudok" róla, hogy ez kihat rám, és igyekezek tenni ellene, de mivel ennek tudatában vagyok, ezért tenni is erőlködés. már volt rá egy évem-mivel tavaly félévtől kezdődött nálam ez az egész, hogy kiheverjem, de nem ment. nem fiúzok vagy ilyesmi, hogy ez lenne a baj. inkább unatkozom, inkább bármi, de ne suli. a szabadság korlátok nélküli gát, erre is rájöttem, szóval nem szabad, csak az iskolától mentes akarok lenni. a suli, mint intézmény, mint közösség, mint minden, ez a bajom. most felőlem az oldalt olvasóak gondolhatnak hipochondernek is. megjegyzem: érzem, hogy hogyha most nem váltok intézményt, akkor megint megbukok, talán nem hiányzás miatt, de meg fogok bukni. ezt az ilyenek nem érthetik, mint akik itt olvassák az oldalt, hogy miért írom ezt, mert lehet ez a kétségbeesésem miatt is kigondolt végkövetkezmény majd évvégére, de nem így van. nem akarok csalódást okozni senkinek, de ha idén megbukok, akkor nem fogok kitanulni, mert attól fogva fizetős lesz minden, az is, hogy isibe járhassak, és az érettségi is. májusban 18 éves leszek, és akkor majd fel fogok hagyni a sulival, ha ez így megy tovább. most 10-es vagyok, mert megbuktam. plusz jártam még valamikor nulladik évfolyamot is; amolyan előkészítőt. ennyit akartam. valaki tanácsoljon valamit, de előre megírom: szerezhetek jó jegyeket, mert amúgy nem vagyok egy tipikus buta lányzó, de akkor sem lesz jó kedvem, évvégén attól még megbukhatok, mert nem vagyok biztos benne, hogy mindig bejárnék. ennyi az egész. agyalágyultak ne jöjjenek a megértőség szándékával, van elég önismeretem, hogy megértsem magam. ez az indok az igazgatónak édeskevés. ennyit a lényeg. akinek meg nem volt türelme ezt végig olvasni, legyen annyiban önmegtartóztatással, hogy ne tanácsoljon, ha csak a részletekbe bocsájtkozott bele. bár igaz, ez nem a böjt helye a gyakorikérdések oltárán. szóval ennyi a lényeg, tehát valaki adjon valami hasznosíthatót, mert eddig sem kaptam érdemleges választ innen->igen, lehetnek előítéleteim, a csalódott emberek mindig ebbe a hibába esnek, de az okulásuk motiválja őket.. engem például erre, hogy ezt megemlítsem, hogy csak hozzá(m)értőek tanácsoljanak, de kemény kritikát is elfogadok, de az meggondolt legyen. (ja, ezt azért írtam a végére, hogy mindenki beláthatja, hogy van (ön)fegyelmem.)

U.i.: hogy ezt mi válthatta ki, hogy a sulihoz így viszonyulok? szerintem magam, nem ért trauma, de ahogy növök-valamennyire okosodok-elkedvtelenedtem. ez nem beképzelt-ség. sosem voltam nagy emberbarát, nem is nagyon igénylem mások társaságát, mert van 3 olyan személy, akik nekem elegek, szóval elzárkózódó nem vagyok.


2011. jan. 12. 21:49
1 2 3 4 5 6
 31/51 A kérdező kommentje:
idegileg gyenge? hajh, de este van?!
2011. jan. 13. 00:05
 32/51 anonim ***** válasza:
100%

Már bocs de szerinted idegileg lelkileg erős egy ilyen ember aki magántanúló akkar lenni mert nehéz beileszkedni. Az ilyenek bolondok akik az utcán végzik.

Te bizony hajléktalan leszel.

2011. jan. 13. 00:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/51 anonim ***** válasza:
100%
Az ovó nöket vizsálják szellemileg, lelkileg te egyiken se mennél át, arról már nem is beszélve hogy dagi hú de gyerekszerető nyomorékoat is ki szürik.
2011. jan. 13. 01:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/51 anonim ***** válasza:
100%

Én kérdeztem, mi a célod. Te tudod, hogy óvónő lennél. Ez jó. Főleg hogy ebbe a témában pont eléggé otthon vagyok :)


Akkor most gondold végig, mire van szüksége egy óvónőnek. Miért van egyáltalán, mi a feladata, mit kell elérjen.

Az óvoda az első hely, ahol a gyerekek megtanulnak egy közösségbe beilleszkedni (a bölcsit nem számítom, mert akkor még nagyon kicsik). Az óvónőnek lényegében az a fő feladata, hogy ezt megtanítsa nekik. Akkor jó óvónő, ha erre képes.

E célod elérése érdekében most kell tenned. Hiszen ha magad nem tudsz beilleszkedni egy közösségbe, akkor hogy tudnád megtanítani másnak? Ha azt írtad volna, hogy darukezelő akarsz lenni vagy remete, hát egye fene. Annak nincs szüksége erre a képességre.

De egy óvónőnek nagyon is!

Gondolj erre! Gondolj arra, hogy a hosszú távú céljaid elérése érdekében egyszerűen muszáj, hogy megtanulj beilleszkedni.


Ugyanígy gondold végig a társadalmi elvárásokat. A társadalom elvárása az óvónőkkel szemben, hogy ezeket az elvárásokat tanítsa meg a gyerekeknek. Ha valóban akarsz dolgozni ebben a szakmában, akkor meg kell tanulnod azonosulni ezekkel az elvárásokkal. Most, nem később.

2011. jan. 13. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/51 anonim ***** válasza:
100%

nagyon remélem, hogy kamu a kérdés.

A hozzád hasonlókat az én időmben (80-90-es évek) kisegítő iskolába íratták. A fogalmazásod, nyelvi megoldásaid, az idézőjelek, a stílusod - és a gondolkodásod, amire ezek utalnak, azt mutatják, hogy oda való lennél.

Isten ments, hogy ilyen ember nevelje az óvodában a gyerekemet!

Menj pszichológushoz. Pont aki a leginkább ellenkezik, annak van rá szüksége!

2011. jan. 13. 09:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/51 A kérdező kommentje:

óvónőnek megfelelnék, mert nem utálom a gyerekeket. közösségbe meg be bírok illeszkedni, csak nincs kedvem. hát nem megírtam a tájékoztató végére, hogy ezzel ne hozakodjanak elő.

pszichológustól nem tiltakozom, mert gondoltam rá, de anya nem akarom, hogy hülyének ÉRTELMEZZEN, mert ő hajlamos mások szavainak bedőlni. ennyi a lényeg.

meggondoltan választanám az óvónői hivatást, mert az könnyű, mert nővéremnek 3 gyermeke van, és ő velünk él férjével együtt, szóval jól kijövök velük. van tapasztalom. plusz három unokatesó bátyus révén (is). tehát ennyi.

2011. jan. 13. 14:14
 37/51 anonim ***** válasza:
100%

te nagyon el vagy tévedve, kiscsillag.


Óvónő akkor lehetsz, ha nem csak az általános és középiskolát, de a főiskolát is elvégezted. Egyenlőre nem tudsz normálisan fogalmazni és írni, és komoly aggályai vannak mindenkinek azzal, hogy egyáltalán normális vagy-e. Nagyon messze vagy te attól, hogy kijárd a középsulit és felvételt nyerj óvónőképzőbe és el is végezd.


van egy ismerősöm, akinek értelmi fogyatékos születése óta a testvére, szegény beteg. Ő értelmesebben fogalmaz, mint te. Orvos szeretne lenni, de ő is és mindenki tudja, hogy értelemszerűen sosem lehet orvos belőle. Kisegítőbe járt.


Te se álmodj ilyenről szerintem, vagy ha igen, akkor nagyon durván szedd össze magad, menj vissza a NORMÁLIS iskolába, fogadd el a társaidat, a tanáraidat, tanulj 5x jobban, mint a legjobb stréber, és akkor talán van lehetőséged, hogy behozd, amit már elbaxtál. Egyéb esetben húzd le magad a vécén, mert esélyed sincs.


Az, hogy a tesód gyerekeit komálod, és néha rájuk nézel, és 40 méterre vagy tőlük, amikor szánkózás közben elüti őket az autó, az nem jelenti azt, hogy alkalmas vagy.

Tudod mások sokkal kreatívabban, odafigyelőbben, odaadóbban nevelik a gyerekeiket.

2011. jan. 13. 14:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/51 A kérdező kommentje:
ah, bennem is van kreativitás. már csak gondolj csak a fogalmazásomra is. ellenben vele, aki ismerősöd beteg, én vagyok vele, mert rólam feltételezik, hogy óvónő leszek. ha már a magyarnál tartottunk, akkor kijavítalak: *egyelőre. nem érted meg, hogy milyen lenne visszamennem. és ha úgy lenne, akkor mi lenne? majd ide megint haza visszajönnék. jó nagyon felelősségteljes ember lehetsz te is; nagyicsillag.
2011. jan. 13. 14:33
 39/51 anonim ***** válasza:
71%
Az irasod bar szerinted kreativ, szerintem viszont magyartalan. Nevhasznalati hasonlattal kell hogy eljek, szeretsz a vegerol kozeliteni. Egyelore 17 eves vagy, egyszeru dolgod van, kijarni az iskolat, ennek ellenere ez sem sikerul, de te mar ovonoi allasrol almodozol. Ide jossz segitseget kerni holmi oktalan "Egyedektol", de minden valaszra ugyan a sajat stilusodban, de aggresszivan reagalsz. Nezz magaba, mert ezzel a felfogassal semmire (ertsd: semmire!) nem fogod vinni.
2011. jan. 13. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/51 anonim ***** válasza:
100%

szerintem egy hülyegyerek szórakozik. Jót röhög rajtunk, amig kitalálja, hogy milyen magyartalan, nyelvtanilag és fogalmazásilag debil szöveget gyártson a kommentjeinkre.

sajnálom, ha nem fogadod el, kérdező, de gyp-s vagy.

2011. jan. 13. 16:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!